2013 volt az emberiség eddigi legjobb éve

2014 is valahogy úgy fog indulni, mint 2013. Az emberiség már rég kollektíven letett arról, hogy ez valaha egy jobb világ lesz. Helyette inkább retteg a harmadik világháborútól, a globális felmelegedéstol és más paráktól. A kilencvenes évekig még abban bíztunk, hogy hamarosan repülő autókon zúzunk majd a mars-kolóniában, most pedig inkább abban, hogy valahogy megússzuk az öregkorig nagyobb kataklizma nélkül.

Az emberiség kollektív hangulatát jól le lehet mérni azon, milyen sci-fiket csinálnak. Ha éppen bízunk abban, hogy jobb lesz, a tudományos fantasztikus filmek az emberi faj eredményeirol szólnak, ha pedig nem, akkor a kollektív bukásról.

Harc a halál ellen

Pedig egyáltalán nincs okunk a panaszra. Oké, volt egy gazdasági válság, de kezdünk túl lenni rajta. Sőt, nagyon úgy néz ki, hogy 2013 volt az emberiség eddigi legjobb éve. Hogy miért? Itt van öt ok:

  • Egyre kevesebben halnak meg fiatalon, és egyre többen élnek sokáig.

Kezdjük megnyerni a nagy harcot a halál ellen. Nincs ma egyetlen olyan ország sem a Földön, ahol ne lenne alacsonyabb a gyermekhalandóság, mint 1950-ben volt, állítja Angus Deaton, a Princeton közgazdásza. Sőt, 1990 és 2010 között felére csökkent azoknak a gyerekeknek a száma, akik ötéves koruk előtt haltak meg. 71 százalékkal kevesebb lett a kanyaró és felével a tuberkulózis okozta halálesetek száma. Még a HIV is egyre jobban visszaszorul: 2005 óta negyedével kevesebben haltak meg benne.

Nem csak a gazdagok

És nem csak a gazdag országok jártak jól. 1990 és 2011 között a WHO adatai szerint minden országban nőtt a születéskor várható élettartam. A korai ötvenes években a Föld egy átlagos polgára 47 évig élhetett. 2011-ben már hetvenig, és ebben tényleg mindenki benne van, Burmától Szomáliáig.

És hogy mi ennek az oka? Kettő is van. Az egyik a technológiai fejlődés, ami lehetővé teszi a modern orvostudomány gyors fejlődését, amit a fejlett információs technológiákkal azonnal el lehet terjeszteni a világban.

A másik pedig a liberális demokrácia terjedése, ami elszámoltathatóvá teszi az országok vezetőit a polgáraikkal szemben. Egyre több ország vezetői érdekeltek abban, hogy az adott ország polgárai jobban és tovább éljenek.

  • Egyre kevesebben élnek mélyszegénységben, a Föld pedig egyre boldogabb hely

Soha nem éltek még a bolygón ilyen kevesen nyomorban, mint ma, a középosztály pedig sokkal jobban él, mint valaha. Persze ez nem jelenti azt, hogy megoldottuk volna a szegénység problémáját, de egyre közelebb kerülünk hozzá.

700 millió ember emelkedett fel

1981-ben 721 millióval több ember élt mélyszegénységben, mint 2010-ben. Ez egészen elképesztő eredmény. A Föld akkori népességének 40 százaléka élt napi 1,25 dollárnál kevesebből, 2010-re már csak 14 százaléka.

Nagyon úgy néz ki, hogy a tendencia folytatódik. Miért most állna le, ha a 2008-as válságot túlélte? Főleg, hogy a szegénység visszaesését a globális gazdasági növekedés okozta, ami még 2012-ben is 2,3 százalék volt. 2013-ban az IMF szerint már 2,9 százalékra emelkedhet.

A növekedés boldogság

De nem csak a kínaiak és indiaiak tömegei élnek jobban, hanem a nyugati középosztály is. Olyan dolgok, amik régebben luxusnak számítottak, mint a mosogatógép, a mikrosütő, vagy a tévé, most már szinte bárkinek gond nélkül hozzáférhetőek. Azt, hogy a gazdasági növekedéstől jobban élünk az is mutatja, hogy a nagyobb GDP-növekedések a boldogságérzet megugrásával járnak együtt.

  • Egyre ritkább és egyre kevésbé halálos a háború

Egy újabb világháború teljesen megfordíthatná azt trendet, amit a fenti két pontban említettünk. Szerencsére erre egyre kevesebb az esély.

Steven Pinker 2011-ben írt egy könyvet The Better Angels of Our Nature címmel. Ebben rengeteg adatot ásott elő a világ korábbi háborúiról, és arra jött rá, hogy az erőszakos halálozások száma (beleértve a kivégzéseket is) évszázadok óta csökken. A második világháború alatt százezer emberből 300 halt meg háborúban. A XXI. század elején már csak egyetlen egy.

A demokrata nem háborúzik

Persze vannak, akik ezzel vitatkoznak. Bear F. Braumoeller azt írja, hogy ha a nagyobb országokra szűkítjük a kört, akkor durván olyan sűrűn fordul elő háború, mint eddig bármikor.

Mindenesetre ez nem változtat azon, hogy egyre kevesebben halnak meg háborúban. Ennek ahhoz is köze van, hogy mostanában több a polgárháború, mint a nemzetek közötti, és ezek többnyire kevésbé halálosak, mint az utóbbiak. És megint nagyon fontos tényező a demokrácia. A demokratikus országok szinte soha, de tényleg soha nem háborúznak egymással. Sőt, úgy általában mással is kevesebbet.

  • Sokkal kevesebb a gyilkosság és az erőszakos bűncselekmény

Nem csak a háborúban, azon kívül is békésebb lett a világ. Egyre kevesebb bűnt követnek el polgáraik ellen az államok, ahogy a polgárok is egyre kevésbé bántják egymást. A rabszolgaság például már a Földön mindenhol illegális, és ez csak ma tűnik evidenciának.

Jobbak a rendőreink

A középkorban egy európai embernek 35-ször nagyobb esélye volt arra, hogy megöljék, mint a XX. században. Még 2001-ben is 557 ezer embert öltek meg a világban. 2008-ban már csak 289 ezret.

Ráadásul a világnak azokon a részein, ahol a statisztikákan bízni lehet, látszik, hogy nem csak a gyilkosságok, de minden erőszakos bűncselekmény egyre ritkább. Az Economist szerint ez azért van, mert a rendőrség egyre jobb abban, amit csinál, és egyre jobb technológiával is csinálja.

  • Egyre ritkább a rasszizmus, a szexizmus és a kirekesztés többi formája

Persze még mindig komoly problémák, de sokkal kevésbé, mint eddig bármikor. Még mindig vannak bizonyítékok arra, hogy a rasszizmus koránt sem halott.

Ebből még bármi lehet

Az viszont nagyon jól látszik, hogy a helyzet javul. Elég csak 150 évet visszamenni az időben. Az amerikai feketék rabszolgák voltak, az európai zsidókat rutinszerűen mészárolták, a nőknek nem hogy szavazati joga nem volt, de dolgozni sem dolgozhattak, a melegek pedig hivatalosan nem is léteztek.

Szóval kedves olvasók, ha már idáig eljutottak ebben a cikkben, az azt jelenti, hogy nem csak jobb világban élnek, mint bármelyik ősük, de még hosszú cikkeket is van idejük elolvasni. Aztán persze lehet, hogy jövő héten kitör a harmadik világháború.

A cikk alapja a ThinkProgress cikke volt.