2013 volt az emberiség eddigi legjobb éve

történelem
2014 január 01., 16:14

2014 is valahogy úgy fog indulni, mint 2013. Az emberiség már rég kollektíven letett arról, hogy ez valaha egy jobb világ lesz. Helyette inkább retteg a harmadik világháborútól, a globális felmelegedéstol és más paráktól. A kilencvenes évekig még abban bíztunk, hogy hamarosan repülő autókon zúzunk majd a mars-kolóniában, most pedig inkább abban, hogy valahogy megússzuk az öregkorig nagyobb kataklizma nélkül.

Az emberiség kollektív hangulatát jól le lehet mérni azon, milyen sci-fiket csinálnak. Ha éppen bízunk abban, hogy jobb lesz, a tudományos fantasztikus filmek az emberi faj eredményeirol szólnak, ha pedig nem, akkor a kollektív bukásról.

Harc a halál ellen

Pedig egyáltalán nincs okunk a panaszra. Oké, volt egy gazdasági válság, de kezdünk túl lenni rajta. Sőt, nagyon úgy néz ki, hogy 2013 volt az emberiség eddigi legjobb éve. Hogy miért? Itt van öt ok:

  • Egyre kevesebben halnak meg fiatalon, és egyre többen élnek sokáig.

Kezdjük megnyerni a nagy harcot a halál ellen. Nincs ma egyetlen olyan ország sem a Földön, ahol ne lenne alacsonyabb a gyermekhalandóság, mint 1950-ben volt, állítja Angus Deaton, a Princeton közgazdásza. Sőt, 1990 és 2010 között felére csökkent azoknak a gyerekeknek a száma, akik ötéves koruk előtt haltak meg. 71 százalékkal kevesebb lett a kanyaró és felével a tuberkulózis okozta halálesetek száma. Még a HIV is egyre jobban visszaszorul: 2005 óta negyedével kevesebben haltak meg benne.

Nem csak a gazdagok

És nem csak a gazdag országok jártak jól. 1990 és 2011 között a WHO adatai szerint minden országban nőtt a születéskor várható élettartam. A korai ötvenes években a Föld egy átlagos polgára 47 évig élhetett. 2011-ben már hetvenig, és ebben tényleg mindenki benne van, Burmától Szomáliáig.

És hogy mi ennek az oka? Kettő is van. Az egyik a technológiai fejlődés, ami lehetővé teszi a modern orvostudomány gyors fejlődését, amit a fejlett információs technológiákkal azonnal el lehet terjeszteni a világban.

A másik pedig a liberális demokrácia terjedése, ami elszámoltathatóvá teszi az országok vezetőit a polgáraikkal szemben. Egyre több ország vezetői érdekeltek abban, hogy az adott ország polgárai jobban és tovább éljenek.

  • Egyre kevesebben élnek mélyszegénységben, a Föld pedig egyre boldogabb hely

Soha nem éltek még a bolygón ilyen kevesen nyomorban, mint ma, a középosztály pedig sokkal jobban él, mint valaha. Persze ez nem jelenti azt, hogy megoldottuk volna a szegénység problémáját, de egyre közelebb kerülünk hozzá.

700 millió ember emelkedett fel

1981-ben 721 millióval több ember élt mélyszegénységben, mint 2010-ben. Ez egészen elképesztő eredmény. A Föld akkori népességének 40 százaléka élt napi 1,25 dollárnál kevesebből, 2010-re már csak 14 százaléka.

Nagyon úgy néz ki, hogy a tendencia folytatódik. Miért most állna le, ha a 2008-as válságot túlélte? Főleg, hogy a szegénység visszaesését a globális gazdasági növekedés okozta, ami még 2012-ben is 2,3 százalék volt. 2013-ban az IMF szerint már 2,9 százalékra emelkedhet.

A növekedés boldogság

De nem csak a kínaiak és indiaiak tömegei élnek jobban, hanem a nyugati középosztály is. Olyan dolgok, amik régebben luxusnak számítottak, mint a mosogatógép, a mikrosütő, vagy a tévé, most már szinte bárkinek gond nélkül hozzáférhetőek. Azt, hogy a gazdasági növekedéstől jobban élünk az is mutatja, hogy a nagyobb GDP-növekedések a boldogságérzet megugrásával járnak együtt.

  • Egyre ritkább és egyre kevésbé halálos a háború

Egy újabb világháború teljesen megfordíthatná azt trendet, amit a fenti két pontban említettünk. Szerencsére erre egyre kevesebb az esély.

Steven Pinker 2011-ben írt egy könyvet The Better Angels of Our Nature címmel. Ebben rengeteg adatot ásott elő a világ korábbi háborúiról, és arra jött rá, hogy az erőszakos halálozások száma (beleértve a kivégzéseket is) évszázadok óta csökken. A második világháború alatt százezer emberből 300 halt meg háborúban. A XXI. század elején már csak egyetlen egy.

A demokrata nem háborúzik

Persze vannak, akik ezzel vitatkoznak. Bear F. Braumoeller azt írja, hogy ha a nagyobb országokra szűkítjük a kört, akkor durván olyan sűrűn fordul elő háború, mint eddig bármikor.

Mindenesetre ez nem változtat azon, hogy egyre kevesebben halnak meg háborúban. Ennek ahhoz is köze van, hogy mostanában több a polgárháború, mint a nemzetek közötti, és ezek többnyire kevésbé halálosak, mint az utóbbiak. És megint nagyon fontos tényező a demokrácia. A demokratikus országok szinte soha, de tényleg soha nem háborúznak egymással. Sőt, úgy általában mással is kevesebbet.

  • Sokkal kevesebb a gyilkosság és az erőszakos bűncselekmény

Nem csak a háborúban, azon kívül is békésebb lett a világ. Egyre kevesebb bűnt követnek el polgáraik ellen az államok, ahogy a polgárok is egyre kevésbé bántják egymást. A rabszolgaság például már a Földön mindenhol illegális, és ez csak ma tűnik evidenciának.

Jobbak a rendőreink

A középkorban egy európai embernek 35-ször nagyobb esélye volt arra, hogy megöljék, mint a XX. században. Még 2001-ben is 557 ezer embert öltek meg a világban. 2008-ban már csak 289 ezret.

Ráadásul a világnak azokon a részein, ahol a statisztikákan bízni lehet, látszik, hogy nem csak a gyilkosságok, de minden erőszakos bűncselekmény egyre ritkább. Az Economist szerint ez azért van, mert a rendőrség egyre jobb abban, amit csinál, és egyre jobb technológiával is csinálja.

  • Egyre ritkább a rasszizmus, a szexizmus és a kirekesztés többi formája

Persze még mindig komoly problémák, de sokkal kevésbé, mint eddig bármikor. Még mindig vannak bizonyítékok arra, hogy a rasszizmus koránt sem halott.

Ebből még bármi lehet

Az viszont nagyon jól látszik, hogy a helyzet javul. Elég csak 150 évet visszamenni az időben. Az amerikai feketék rabszolgák voltak, az európai zsidókat rutinszerűen mészárolták, a nőknek nem hogy szavazati joga nem volt, de dolgozni sem dolgozhattak, a melegek pedig hivatalosan nem is léteztek.

Szóval kedves olvasók, ha már idáig eljutottak ebben a cikkben, az azt jelenti, hogy nem csak jobb világban élnek, mint bármelyik ősük, de még hosszú cikkeket is van idejük elolvasni. Aztán persze lehet, hogy jövő héten kitör a harmadik világháború.

A cikk alapja a ThinkProgress cikke volt.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.