Nő. Keresztény feminista. Politikus. Szenvedélyes szószólója a nők egyenjogúságának és a nők társadalmi egyenlőségének. A nők élet-és munkakörülményeinek javítása iránt elkötelezett szociális munkás. Család- és gyermekvédelmi javaslatok előterjesztője. A keresztény értékrend következetes védelmezője, a kommunizmus és a nácizmus elszánt ellenfele, zsidók százainak megmentésében működött közre. A Világ Igaza. Szerzetes és rendfőnöknő.

Slachta Margit volt az első nő, aki mandátumot szerzett a magyar Országgyűlésben. Ma 40 éve hunyt el Buffaloban, az Egyesült Államokban. Rá emlékezünk.

Tanítóképzőtől a Parlamentig

Életének 90 éve igencsak fordulatos volt. Slachta Margit nemesi családban születik a Felvidéken, jómódban nevelkedik és tanítói végzettséget szerez. Erős szociális érzékenysége és mély hite mellett igazi vezéregyéniség, aki nem tűrt korlátokat és saját bevallása szerint igencsak önfejű. Mentorait követve feladja tanítóképzői munkáját, és csatlakozik az akkor induló Szociális Missziótársulathoz. Szociális Nőképzőjében szociális munkásokat képeznek keresztény szellemiségben.

Slachta Margit vezetésével a 16 évnél idősebb lányok számára (szociális nevelési céllal) Leányklubokat hoznak létre. Kitartóan küzd a nők választójogáért. 1915-től A Keresztény Nő (később Magyar Nő) című katolikus lap szerkesztője, és rendszeres szerzője. Ez a keresztény feminizmus korabeli lapja.

34 évesen, az első világháború végén Slachta Margit politikai pártot alapít Országos Keresztényszociális Női Párt néven. Politikai pályára lépve is sikert sikerre halmoz. 1920-ban a férfiakéval még nem azonos feltételekkel, de először biztosított női választójognak köszönhetően, 36 évesen a budavári polgárok szavazatainak elsöprő többségével Magyarország első parlamenti képviselőnője lesz. (A parlament épületében ekkor állítólag még egy női mosdó sem volt).

Rendfőnőknőjével kialakuló nézetkülönbségeik miatt 1922-ben nem indulhat az országgyűlési választáson és elhagyni kényszerül a missziótársulatot. Megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát, ott folytatja karitatív munkáját, nemzetközivé szervezve mozgalmát. Ők a kék fátylukat lecserélő "szürke nővérek". Jelképük a Szentlélek tiszteletéből fakadóan a galamb.

"Az antiszemita irányzat nem keresztény"

Ahogy a kommunizmust, a nácizmust is egyformán és a kezdetektől elítéli: "Az Úristen az egyik fenevaddal eteti a másik fenevadat."

A világháború előtt és alatt tevékenyen küzd a náci eszmék ellen, felszólal a zsidótörvények ellen és a munkaszolgálatosok érdekében is. "Akár tetszik valakinek, akár nem, én mindig hangsúlyozom, hogy az a mostani antiszemita irányzat nem keresztény. Amelyik gyűlöletet hirdet, az nem keresztény."

Úgynevezett világnézeti kurzusokat is szervez, hogy a keresztény értékrend erőteljes közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Petíciókat, nyílt leveleket ír és terjeszt. Az első – szlovákiai – deportálások hírére segítséget keres, ám az állami szervek elutasítják, hogy „másik ország belügyeibe” beavatkozzanak. Slachta Margit nem nyugszik. Makacs kitartással kieszközli, hogy segítségért járulhasson XII. Pius pápához is, aki elrendeli, hogy Szlovákia összes templomában tiltakozó pásztorlevelet olvassanak fel a tervezett deportálások ellen.

Szerzetesrendje, a Szociális Testvérek Társasága legalább ezer zsidó életét menti meg. Itt szolgál a vértanú, a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára is, akit a Bokréta utcai munkásnőotthonból hurcolnak el a nyilasok az ott bújtatottakkal együtt, majd meztelenre vetkőztetve kivégzik őket a Duna-parton. (A pesti alsórakpart egy szakasza egy 2012 óta az ő nevét viseli, Slachta Margitról pedig az Árpád- és a Margit-híd közötti részt nevezték el.)

… az egyetlen férfi a nemzetgyűlésben

Slachta Margit a háború után 1945-ben és 1947-ben is parlamenti mandátumhoz jut. 1945-ben először általános, egyenlő és titkos választójog alapján tartanak választást. A háború miatt ebben az évben a női választók száma 600 ezerrel több volt, mint a férfiaké, a nemzetgyűlés 409 képviselője közül (3.9%) 16 volt nő. Slachta Margit saját nőpártja, a Keresztény Női Tábor 1947-ben a nyilvánvaló csalások ellenére négy mandátumot is szerez a nők keresztény, nemzeti és szociális alapú szervezésére, a nők gazdasági és állampolgári felemelésére, a női lelkiségnek a közéletben való érvényesítésére kihegyezett kampányával.

Az 1945 és 1948 közötti Slachta Margit parlamenti felszólalásai többségében a jogállamiság, a jogbiztonság és jogrend kérdésével foglalkozik. A határokon kívül rekedt magyarság és a kis nemzetek jogairól, a családi életről, a nemzet erkölcsösségének védelméről is gyakran szól. Kérlelhetetlensége miatt Kéthly Annához hasonlóan ő is többször kiérdemli az igazán megtisztelő méltatást: „az egyetlen férfi a nemzetgyűlésben!”

Beszédeit ugyanakkor többször alpári közbekiabálásokkal szakítják meg, királypárti elveihez való ragaszkodása és a Szovjetunión való gúnyolódása miatt többször is kizárják az ülésekről. Az iskolák államosítását elfogadó parlamenti ülést bezáró Himnusz éneklésekor tüntetően nem áll fel helyéről. Az őt a Házból kizáró mentelmi bizottság tagjainak a Zsoltárok könyvéből idéz: „Elnyomóink dalt követeltek tőlünk, de mi azt tartottuk, száradjon el inkább a nyelvünk.”

Képviselőtársai fenyegető, otromba és trágár közbekiabálásokkal gúnyolják erkölcsi konzervativizmusát. Hasonlóképp a politikai vicclapként jegyzett Lúdas Matyi: "S. M. megtartotta aggszűzbeszédét" - állt a lapban.

Emigráció és eltávolodás

1949-ben legfőbb támogatója, Mindszenty József bíboros bebörtönzése után letartóztatástól tartva testvérével az külföldre (Ausztriába, majd az Egyesült Államokba) menekül. Az emigráció első éveiben próbál aktív maradni és újraszervezi a Szociális Testvérek Társaságát. Nemes (a Slachta vezetéknév jelentése: nemes) Margit néven itthonra levelezik, Nemes Borbála néven a Szabad Európa Rádióban dolgozik. Az Egyesült Államokból '56-os menekülteket segít. Szellemi frissessége kora előrehaladtával romlani kezd, eljelentéktelenedik a magyar emigrációban addig vállalt szerepe. Olyannyira, hogy a klerikális reakció őskövületének tartott Slachta Margitról addig gyűjtött iratokat a Belügyminisztérium 1958-ban egyszerűen kiselejtezte. 1974-ben a Szociális Testvérek amerikai rendházában 90 évesen hal meg.

1985-ben Izrael a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Yad Vasem Intézet kertjében. A magyar kormánytól 1995-ben ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott, majd a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelével tüntették ki.

Források (többek között): Rubicon, MN

plakát, portré

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?