Kerényi Imre már hetvenéves, de még mindig kifogyhatatlan az ötletekből. Mit köszönhetünk neki?

• A szolnoki színház megújítását a nyolcvanas években. Amire így emlékszik: Felhívtak, hogy az Aczél elvtárs azt akarja, hogy én legyek a szolnoki igazgató, és észre sem vettem, már én voltam az igazgató.
• Felkérésre rendezett a Kremlben egy ünnepi műsort. Nem mostanában, még a rendszerváltás előtt.
• Megvédte a 89-es alkotmányt, amikor sokadmagával megalapította a Demokratikus Chartát 1991-ben. Egyebek között ez áll a Kerényi által is aláírt alapító szövegben:

"...felemeljük szavunkat az alkotmányos demokráciát veszélyeztető jelenségek ellen, és azon leszünk, hogy türelmetlen, kirekesztésre törekvő, tekintélyelvű hatalmi
csoportosulások ne tehessék holt betűvé a köztársaság alkotmányát, s hogy mi, magyarok szabad polgárok lehessünk, ne pedig meghunyászkodó alattvalók".

• Megvédte a zsidókat, cigányokat, nemzetietleneket az MSZP-t a politikai karanténból kiszabadító Demokratikus Charta rendezvényén 1992-ben. Így idézte őt az MTI: Az utóbbi napokban hozzá intézett mocskolódólevélírókra utalva kijelentette: velük szembe ha kell zsidó, cigány, vagy nemzetietlen lesz.

• Megvédte az ünnepi könyvhetet 1993-ban a Trianonra emlékezőktől. A békeszerződésre a Vörösmarty téren akartak emlékezni, ahol viszont a könyvhét is volt. A kiadók, írók, olvasók nevében kiadott tiltakozó nyilatkozat elképesztőnek nevezte a trianoni megemlékezést engedélyezők azon álláspontját, hogy a kultúrát össze lehet kapcsolni bármilyen politikai tömegakcióval. Ilyen mélyre süllyedtünk? - tették fel a kérdést nyilatkozatuk végén, amelyet többek között Spiró György, Kerényi Imre, Mészöly Miklós, Komoróczi Géza, Gombár Csaba is aláírt, és csatlakoztak hozzájuk a Demokratikus Charta szóvivői is.
• Kis szünet után már jobboldali rendezvények megszervezését köszönhetjük neki. Ő vezényelte le az első polgári körös tüntetést 2002-ben az elkészült, de még lezárt Gödörnél. A Demszky-ellenes tüntetés fő szónoka maga Kerényi volt. Aztán a javaslatára a tüntetők körbevették a zárt parkot, és miután többször hiába kiáltották: "Szézám, nyílj ki!", labdák százait dobálták a kerítésen túlra. De szervezett szertartást százforintossal, virággal és baloldali újság dupla számával is.
• A baloldali sajtótól pénzt kért, hogy interjút adjon nekik.
• Szerintem című műsorával megújította a televíziózást, és nem hagyta, hogy kimenjen a divatból a vállra dobott öltöny.

• Egy kis buzizással muszáj volt helyretennie Alföldi Róbert munkásságát, amit a Nemzetiben végzett.
• Ki más találta volna ki az alaptörvény asztalát, ha nem Kerényi Imre? Ő lett az alaptörvény hivatalos népszerűsítője.
• Festményeket rendelt darabjáért 1,6 millió forintért, amivel az alaptörvény díszkiadását illusztrálják. "Mint a franciák az Eiffel-tornyot, úgy fogják megszeretni a magyarok az új alaptörvényhez készült festményeket" - nyilatkozta.

• Az Alaptörvény illusztrációi vándorkiállítás is az ő nevéhez köthető. Körbeviszik az országban a "16 új historikus festményt, melyek a magyar történelem utolsó 150 esztendejének metszéspontjait ábrázolják". És nem maradt ki a Magyarország múltja, jelene és jövője című gyermekrajz pályázat 30 díjazott alkotása sem. Meg az alaptörvény különböző kiadásai. A sorozat ékessége a Magyarország Alaptörvénye – Díszkiadás című reprezentatív album "melyekben a törvényszöveg hordozórakétája a magyar történelmi festészet". 2014. áprilisban a vándorkiállítás megérkezik végleges helyére, az Országházba.
• Az alaptörvényről szóló zsebfüzetek sem lennének, amiket az ötödikesek és a nyolcadikosok kaptak, ha nincs Kerényi. 200 ezer példány került a gyerekekhez.
• A sikeres érettségi vizsgát tevő, és a szakiskolát eredményesen elvégző mintegy 140.000 nagydiák jutalma a Magyarország Alaptörvénye – Díszkiadás című album A4-es formátuma volt.
• Elkészült volna-e az a könyvészeti ritkaság, igazi kézműves könyv, ami Corvina minta szerint készült, és amiből csak hat számozott példány és egy jelölt makettpéldány készült, ha nincs Kerényi? Aligha. A tartalma az Alaptörvény.
• Nemzeti Könyvtár. Ez is Kerényi érdeme. "A Nemzeti Könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a harmadik nemzeti önbecsülés erősítése." Volt vele némi szerzői jogi probléma, de nemhogy elkészült az első sorozat, hanem azóta is megjelennek az újabb és újabb kötetek.

• Lett volna öt új köztéri szobor, ha nincs Kerényi? Dehogy. Róluk van szó: Tormay Cécile író, gróf Esterházy János politikus, gróf Bethlen István politikus , Kós Károly polihisztor, gróf Bánffy Miklós polihisztor politikus. "Öt könyv hirdesse nagyságukat, öt esszé emlékezzen, öt konferencia tisztelegjen, öt televíziós műsor készüljön, öt szobor szülessen, öt közterület viselje nevüket".
• Ha Kerényi múlik, nemcsak szobrot kap Tormay Cécile írónő, hanem közterületet is elneveztek volna róla. Tarlós István már majdnem belement, de a tiltakozások miatt kikérte a Tudományos Akadémia véleményét. Az MTA nem támogatta Kerényi ötletét, mégpedig azért, mert Tormay büszke antiszemita és fasiszta volt. Kerényi szomorúan vette tudomásul Tarlós főpolgármester meghátrálását, mert a politikai és a művészi tevékenységet el kell választani egymástól. A szobor viszont maradt.
• Magyar Krónika. Még nem látták, nem olvashattuk, de még így is ez tűnik az életmű csúcsának.