Egyre többen utalgatnak arra, hogy szeretnének az Európai Bizotság elnöke lenni. Idén jár le José Manuel Barroso mandátuma, és mivel folyamatosan erősödik Brüsszel hatalma a tagállamok felett, nagyon vonzó lett ez a pozíció.

A bizottság elnöki posztjára most nyíltan bejelentkezett Jean-Claude Juncker, aki 1995-2013 között volt Luxemburg miniszterelnöke, és tíz évig vezette az Eurogroupot is, ami az eurót használó országok tanácsa. Juncker nagyon rutinos egyeztető, de nem mindneki örül a nyomulásának. A holland pénzügyminiszter például azt mondta most róla, hogy amióta nem ő vezeti az Eurogroup üléseit, azóta

"sokkal kálvinistább a hangulat".

Mert Juncker sokat járt ki dohányozni, és sokat is ivott a tanácskozások alatt. Juncker visszautasította, hogy alkoholproblémái lennének.

A bizottság elnöki posztjára elvben az EP-választást májusban megnyerő frakció tehet javaslatot, de a tagállamok vezetőinek is rá kell bólintaniuk a névre, és a teljes EP is szavaz majd. Juncker a néppárt jelöltje szeretne lenni, de mások is nyomulnak a jobboldalon. Például Michel Barnier, a mostani francia biztos. Az ő esélyeit azonban rontja, hogy éppen baloldali kormány van Franciaországban. Ráadásul Christine Lagarde, az IMF elnöke is akarja állítólag a posztot, aki szintén francia.

Korábban állítólag a németek erősen nyomták Donald Tusk lengyel miniszterelnököt is. És még az sem kizárt, hogy Barroso megpróbálkozna egy harmadik ciklussal is.

A szocialistáknál egyszerűbb a képlet, ők már megmondták, hogy a német Martin Schulzot jelölik, aki most az Európai Parlament elnöke.

Az alkut tovább bonyolítja, hogy idén nagy osztozkodás lesz: a bizottsági elnökön kívül tanácsi elnököt, NATO-főtitkárt és EU-s külügyi főképviselőt is kell választani. A szokásjog szerint meg kell osztani a helyeket a régi és új tagállamok, kicsik és nagyok, balosok és jobbosok között úgy, hogy mindenki elégedett legyen. (euobserver)