Az elmúlt tíz évben Kínában eltűnt vizes élőhelyek, lápos területek nagysága meghaladja Hollandia területét, ami azt jelzi, hogy Kínának további vízhiánnyal és annak következményeivel kell számolnia.

Ez derült ki egy hétfőn Pekingben ismertetett országos felmérésből. Az erdészeti hivatal kutató szakemberei 2009 és 2013 között végezték el vizsgálataikat, amikből kiderült, hogy ezek a területek 2003 óta majdnem 9 százalékkal, 340 ezer km²-rel lettek kisebbek.

Kína a világ édesvízi forrásainak csak a 6 százalékával rendelkezik, miközben kb. minden hatodik ember kínai, és a vízhiány főleg az északi részeken eddig is komoly gondokat jelentett.

Nemcsak az a baj, hogy nem lesz mit inni, hanem az is, hogy áramot is jelentős részben vízerőművekkel nyernek, illetve a szénerőművekhez is sok vízre van szükség.

Ráadásul az a terv, hogy a légszennyezettség csökkentésére a keleti part helyett inkább Belső-Mongóliában növelnék a széntermelést, megduplázná a vízszükségletet.

Csang Jung-li, a hivatal igazgatóhelyettese tájékoztatóján közölte, hogy nyilvánvalóvá vált: ezen területek védelmével, illetve védelmük jogszabályi garanciáival gond van. Mint kiderült, egy részüket a mezőgazdaságra fordították, míg voltak, amiket az urbanizáció falt fel, illetve az éghajlatváltozás miatt száradtak ki.

Az infrastrukturális beruházások miatt elvesztett területek az elmúlt évtizedben megtízszereződtek. A természetes vizes élőhelyek által lefedett területek nagysága ma 46,67 millió hektár Kínában, ami a teljes vizes területnek a 87 százalékát jelenti.

2005 és 2010 között hivatalosan 9 milliárd jüant (325,9 milliárd forint) különítettek el ezeknek a térségek védelmére, de ténylegesen ennek csak a 38 százalékát használták fel. A 2011 és 2015 közötti ötéves időszak terveiben 12,9 milliárd jüan (467,2 milliárd forint) a veszélyeztetett területek védelmére fordítható összeg. (MTI, Quartz)