A paksi szerződéstől olyan gyorsan pálfordulnak a magyar politikusok, hogy arra már erőművet lehetne építeni

Választ kaptunk Illés Zoltán környezetügyekért felelős államtitkártól, vajon megváltozott-e a véleménye a paksi bővítésről azóta, hogy 2008-ban azt találta mondani:

A paksi atomerőmű tervezett bővítése olyan fajsúlyos dolog, hogy feltétlenül népszavazásnak kellene róla dönteni.

Ez azokban az időkben volt, amikor Orbán Viktor még arról beszélt, hogy a szocialista kormány puccsot követ el az ország ellen, amiért tolja a paksi bővítést. Azóta ugye az Orbán-kormány is lepaktált Putyinékkal, nagyjából úgy, ahogy azt annak idején a szocialisták képzelték.

Szemkiköpetés

Ilyenkor persze nehéz politikusnak lenni, hiszen vagy öt évvel ezelőtti önmagát kell szembeköpnie az embernek, vagy találnia kell egy jó kommunikációs formulát az ilyen helyzetekre.

Illés Zoltán az utóbbit választotta, amikor megkérdeztük, mit gondol hat évvel ezelőtti önmagáról:

2008-ban (...) még nem létezett olyan parlamenti határozat, amely felhatalmazza a kormányt a bővítésre és az üzemidő meghosszabbítására (ez a határozat 2009-ben született meg), ezért javasolta akkor a népszavazást.

Magyarul: Illés Zoltán azért gondolta meg magát, mert a paksi bővítésről már született egy parlamenti határozat (nem törvény, nem alkotmánymódosítás, csupán egy határozat!).

Talán emlékeznek még a 2008-as szociális népszavazásra, ami többek között a vizitdíj bevezetése miatt harcolt ki a Fidesz. Nemhogy parlamenti határozat volt róla, de törvény is, mindenféle végrehajtandó rendelettel. Konkrétan már szedték a vizitdíjat, amikor a Fidesz még mindig népszavazást kezdeményezett, majd sikerült is elérnie, hogy legyen.

Van egyébként a 2009-es paksi parlamenti határozatról egy érdekes origós cikk, remek részletek vannak benne, tessék elolvasni.

Megtudhatjuk például, hogy sok minden nem derül ki az Illés által hivatkozott 2009-es határozatból a részletekre vonatkozóan, ahogy most sem tudunk szinte semmit az Orbán-Putyin paktumról:

A beruházás részleteiről szinte semmit nem árul el a határozati javaslat mindössze másfél oldalas indoklása sem.

Önmagában a határozat tehát alig nyugtathatta meg Illést, ennek ellenére megszavazta.

Baloldali bővítés

Nemcsak Orbán és Illés beszéltek annak idején puccsról, meg népszavazásról:

"Az a helyes, hogy Magyarországon erről a kérdésről népszavazás döntsön majd"

- mondta Gyurcsány Ferenc, 2006, választási kampány.

Majd 2009 februárjában miniszterelnökként már ezt mondta a Parlamentben:

Szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kérje az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük.

Alig három évvel később 180 fokos fordulatot vett Gyurcsány elképzelése a paksi bővítésről. Pikáns részlet: Gyurcsány a határozat meghozatala után nem sokkal már lemondott. A Parlament néhány kivételtől eltekintve megszavazza a bővítést. (Az akkor még MDF-es Pettkó András például nemmel szavazott!)

Az atomenergia jövője is van olyan fontosságú ügy, amibe az embereket be kell vonni

- mondta Fodor Gábor 2007-ben egy energiapolitikai konferencián, amiről ugyancsak az Origó tudósított: "Új atomerőmű építéséről népszavazáson kell dönteniük az embereknek Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint".

Amikor erről beszélt a kormány SZDSZ-es tagja, a Magyar Villamosművek már javában dolgozott az előkészítő tanulmányokon.

Paksi összefogás

Azon pedig már tényleg vinnyogva lehet csak röhögni, amit szerdán, azaz ma, 2014-ben az MSZP új elnöke, Mesterházy Attila mondott:

A szakmai álláspont kialakítása után népszavazáson kérnek annak végrehajtásához felhatalmazást.

Mármint abban az esetben, ha a baloldali összefogás, a "győzelmi szövetség" megnyeri a választásokat.

---

Nagyon úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szemébe nemcsak a Fidesz potentátjai, hanem a baloldaliak is alaposan belenéztek, és meggyőzödtek róla, hogy a bővítés nemzeti érdek.

Akkor is, ha "a kormány egyelőre titkosított, hosszú távra szóló szerződésben" gondolkozik, mert ami jó, az akkor is jó, ha nem lehet róla tudni semmit.