Lázár: Nincs titkos záradék, az elmúlt negyven év legjobb üzletét kötöttük

  • Lázár János és Giró-Szász András magyarázták el az orosz atomüzlet részleteit.
  • Lázár szerint ilyen hitelt mástól nem kaptunk volna, az orosz-magyar állami szerződésre pedig nem lehet tendert kiírni.
  • Nem titkolóztak, nincs titkos záradék, állítja.
  • A fontosabb felmerült kérdések, és a kormány állításainak összefoglalója.

Miért az oroszokkal?

Lázár magyarázata szerint azért volt magától értetődő, hogy Oroszországgal kössük meg az üzletet, mert Pakson eddig is orosz technológia működött (ráadásul úgy, hogy az a világ egyik legbiztonságosabb erőművének számít). Szerinte komoly biztonsági kockázatot jelentett volna, ha más technológiával bővítjük ki a jelenlegit. A bővítésről pedig még egy 2009-es, a parlament többsége által elfogadott határozat döntött, és ez felhatalmazta a mindenkori kormányt a bővítés előkészítésére. Értelmezésében így ez nem új üzlet, hanem a jelenleg is működő együttműködés folytatása. Ráadásul nem üzleti alapú megállapodás, hanem a két állam köti egymással. Ez Lázár válasza arra, hogy miért nem volt tender az ügyben:

Ha Oroszország és Magyarország közötti állami megállapodás a cél, akkor erre a tenderre ketten tudnának jelentkezni. Oroszország és Magyarország.

Lázár János és Giró-Szász András a sajtótájékoztatón. Kép: Botos Tamás

De miért az oroszok pénzén?

Ez már egy másik kérdés. Ahogy ebben a cikkben részletesen elmagyaráztuk, egy ilyen nagyságrendű beruházást többféleképpen lehet finanszírozni. A mi konstrukciónkra eddig nem nagyon volt példa, a lényege, hogy az orosz állam kölcsöt ad Magyarországnak arra, hogy az orosz állami vállalat építését finanszírozza. Az edidgiekből ugyanis még nem következett, hogy ezt orosz pénzből is kellene fizetni.

Lázár szerint viszont az oroszok olyan feltételeket kínálnak, amivel semmilyen piaci hitel nem versenyezhet. Egyrészt azért, mert 32 évre a piacon senki sem adott volna ekkora hitelt euróalapon. Másrészt azért, mert Magyarország a piacon 5,6 százalékos kamattal jut hitelhez, ennél pedig - bár számszerű összeget nem mondott - kedvezőbb az orosz hitel. “Ha csak 5,5 százalék, harminc éves távon az is nagy győzelem” - mondta Lázár. Ráadásul csak 2023-ban kell elkezdeni törleszteni. (Azt ugyanakkor nem tudhatjuk, hogy 2023-ban hány százalékra kapna hitelt Magyarország a piacról, és hogy a mostani megállapodás a mindenkori vagy  amostani piaci feltételekkel jelent-e olcsóbb hitel.) Lázár ezt összességében

az elmúlt negyven év legjobb üzletének nevezte.

Akkor most eladósodunk az oroszoknak? Gyarmatosítanak minket, mint az IMF, ahogy azt a Fidesz mondta régebben?

Lázár szerint az erőmű építésének költségei nem épülnek bele az áram árába, a költségvetés egészéből törlesztik majd. Vagyis igen, eladósodunk ezzel is. Arra pedig, hogy az IMF-hitellel szemben ez miért nem gyarmatosítás, a kormányzati kommunikáció válasza az, hogy ebből állami vagyon jön létre, nem lyukakat foltoznak be.

lazar_janos_12

Miért titokban történt mindez?

A kormány szerint nem történt titkoban. A kormány ebben az ügyben 2013 januárja óta működik együtt Oroszországgal, Orbán Viktor beszámolt a tárgyalások kezdetéről, maga Lázár a gazdasági bizottságnak beszélt erről, és Brüsszelnek is részletesen bemutatták a terveket.

Itt azonban két dolgot fontos megjegyezni. Egyrészt azt nem lehetett tudni, hogy most már meg is születik a konkrét megállapodás. Másrészt számos más ügyben láttuk, hogy ha a kormány kommunikálni akar valamit, akkor szívesen megteszi akár óriásplakátokon is. Ebben a témában hasonlóról szó sem volt.

Miért szerette meg a Fidesz Oroszországot?

Lázár - aki egy frissen előkerült videó szerint 2010-ben még a szabadsággal szembeni értékválasztásnak nevezte az üzletelést az oroszokkal - azt mondta, hogy a kormányváltással egyértelműen jó irányba fordult a magyar-orosz viszony. Megismételte kedvenc szófordulatát az utóbbi napokból, vagyis hogy a két ország kapcsolata érdekházasság, amit mind a két fél egyre jobban élvez. Sőt, szerinte még sok élvezet lehet ebben a házasságban.

Mi lesz, ha többe kerül a tervezettnél?

Felmerült bennünk, hogy még ennél jóval kisebb beruházások esetén is el szoktak úszni a költségek. Mi lesz, ha itt is ez történik, kinek kell azt kifizetnie? Lázár válasza szerint ebben az esetben a finanszírozás eredeti arányai szerint viselik a többletköltségeket. Ugyanez a válasz a konkrét blokkok felépítésén kívül szükséges egyéb, úgynevezett kerítésen kívüli beruházások költségeire. Vagyis minden felmerülő költség 80 százalékára hitelt adnak az oroszok. Lázár szerint a beruházáshoz szükséges 20 százalékos magyar részt a fejlesztés végén kell majd kifizetni.

lazar_janos_11

És miért jó mindez az oroszoknak? Ugye nem mondja a kormány, hogy jófejségből üzetelnek velünk?

Az orosz beruházások iránti bizalmat növeli, hogy egy uniós ország erőművét ők építik fel  - mondta Lázár. Ezen kívül jó az orosz állami Roszatom cégnek, ami felépítheti az erőművet. Ez ez, amit a Financial Times egy kicsit más szemszögből úgy fogalmazott meg:

Oroszország kelet-európai érdekszféráját szerzi vissza, és ezért ad hitelt Magyarországnak orosz atomerőműre.

Lázár szerint a szerződésben nincs semmilyen titkos záradék.