Az éber meditáció, a számítógépes munkamemória-tréning és a hangszeres zenélés is bizonyítottan fejleszti az intelligenciát.
De van egyszerűbb út is: a szex.
Marylandi és dél-koreai kutatók arra jutottak, hogy az egerek és patkányok szexuális aktivitása javítja a mentális képességeiket, és növeli a neurogenezist (a neuronok előállítását) a hippokampuszban, ahol a hosszútávú memória kialakul – írja az Atlantic.
Tehát van tudományos alapja annak, hogy agysejteket növeszthet a szex.
A pornográfia viszont káros lehet, legalábbis erről folyik a vita. A Texasi Egyetem idegkutatói nemrég felvetették, hogy a túl sok pornónézés – mint minden más függőség – maradandó „anatómiai és kóros” elváltozásokat okozhat az agyban.
Ezt az elképzelést hamar megtámadta a Kaliforniai Egyetem, mondván: a texasi idegkutatók túl nagy szabadságot kaptak, és kevés, egyáltalán nem meggyőző bizonyítékkal próbálják bizonyítani, hogy a pornó agykárosodást okozhat.
Függetlenül attól, hogy a pornófüggőség szó szerint károsítja-e az agyat, a pornográf képeknek még a rövid ideig tartó nézése is zavarja az emberek munkamemóriáját, amivel az ember rövid ideig képes több dologra egyszerre figyelni.
Októberben a Journal of Sex Research-ben megjelent egy kutatás, amiben 28 egészséges ember negatív, pozitív, semleges és pornográf ingerekre adott reakcióit vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy a pornográf képeknél romlott a munkamemória teljesítménye – mondta Matthias Brand, a Duisburg-esseni Egyetem kognitív pszichológiai tanszékének vezetője.
Az egyik szexuális legenda szerint a tesztoszteron-túltengésben szenvedők (magyarul a kanos, férfias férfiak) butábbak.
Ezt a Neuropsychologia folyóiratban megjelent 2007-es kutatás megcáfolta. Akkor ivarérett fiúk nyálában vizsgálták a tesztoszteronmennyiséget. Volt köztük okos (130-nál magasabb IQ-jú), átlagos és mentálisan korlátozott (70-nél alacsonyabb IQ-jú) is. Azt tapasztalták, hogy az átlagos intelligenciájú fiúknak jelentősen magasabb volt a tesztoszteronszintje, mint a másik két csoportnak, amiknél nagyjából megegyezett.
Aki sokat dug, okosabb lesz, de aki okos, az nem fog többet dugni.
A kutatások szerint „az okosabb tizenévesek hajlamosak később elkezdeni a közösülést kezdeményezését” (= dugni). A Pennsylvaniai Egyetem 2012-es kutatása szerint pedig a magas munkamemória csökkenti az esélyét a szüzesség korai elvesztésének. 2010-ben azt mutatták ki, hogy a magas és az alacsony intelligenciaszint is hátrány.
Nemrég egy 536 azonos nemű ikerpárral elvégzett felmérés arra jutott, hogy fiatalkorban a szexuális életet nem az intelligencia befolyásolja, hanem az iskolai teljesítmény, és hogy hány éves az ember első aktus idején.
Idős korban is befolyásolhatják a kognitív képességek az ember esélyeit. Egy decemberi kutatás szerint azok, akik enyhe mentális hanyatlásban szenvednek (ami sokszor az Alzheimer-kór előfutára), csak fele akkora valószínűséggel voltak szexuálisan aktívak az utóbbi időkben, mint a szellemileg egészségesek. Előbbiek 32,5 százaléka, utóbbiak 62,3 százaléka szexelt akkoriban.
Önmagában a szextől persze senki sem lesz zseni. Tracey J. Shors, a Rutgers Egyetem idegkutató központjának pszichológusa legalábbis azt mondja, hogy bár több tevékenység is gyorsíthatja az új agysejtek létrehozását, csak a megfeszített, sikeres tanulás segítheti az új agysejtek életben maradását:
„Létrehozhatsz új agysejteket testmozgással, Prozackal és szexszel is. Mentális tréninggel viszont életben is tarthatod őket. Ha mindkettőt csinálod, akkor tényleg okosabb leszel.”
A memóriát nemcsak a szex, hanem a kávé is karbantartja.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.