"A gyerekek teljesítménye még rosszabb lesz"

2014 január 22., szerda 10:45
83
fortepan.hu

A minőség romlása 2015-ben még nagyobb lesz (...) A [szakképzési programokba] bekerülő gyerekeknek esélyük sem lesz a felzárkózásra, és munkaerő-piacra lépésük a nullával lesz egyenlő. Az elméleti tantárgyak drasztikus megnyirbálása (heti hét órában kell összesen magyart, matematikát, fizikát, kémiát, szakmai elméletet tanítani, a másik ötben testnevelést). El lehet képzelni, hogy ezek a gyerekek milyen teljesítményt fognak nyújtani a következő méréseken.

Elég sötét képet fest a Le Monde diplomatique magyar kiadásában megjelent írás a közoktatásról.

Romlott a matek, a szövegértés és a természettudomány

Mindhárom kategóriában Kína teljesített a legjobban, kiemelkedően jó eredménye volt a lengyeleknek és az észteknek, és a környező országok is többnyire jobban teljesítettek nálunk (kivéve a szövegértésben). A magyar eredmény ugye

  • matek: 39. (65-ből)
  • szövegértés: 29. (64-ből)
  • természettudomány: 32. (65-ből)

"A matematika területén az a mítosz is romba dőlt, hogy tehetségeseink nagyon is kiemelkednek. A PISA-mérés szerint a kiválóan teljesítők (5. és 6. szintet elérők) aránya matematikából az OECD-átlag 6,66%, míg a magyar átlag 4,9%. Igaz, Európában mi vagyunk az egyetlenek, akik a matematikai olimpiákon versenybe tudunk szállni az ázsiai országokkal, de ez nagyon vékony réteg (két-három iskolára korlátozódik)."

Hasonló illúziókat oszlatott el a felmérés a természettudományos oktatással kapcsolatban.

Minden kétszázadik magyar diáknak kiemelkedőek a természettudományos képességei (6. szint), az érték nagyjából fele az OECD-átlagnak.

Azt képzeljék el, hogy ahol többet költenek, ott jobban megy

Az oktatási ráfordítás és a matematikai eredmények

Itt az látszik, hogy mennyi pénzt fordítanak az országok egy-egy diák oktatására évente, és ehhez képest hogyan teljesítettek a matematika felmérésben. Az derült ki, hogy ahol évi legalább 50 ezer dollár (11 millió forint) jut egy diákra, ott jobb eredmények születnek. Meglepő módon a magyar ráfordítás sincs sokkal lemaradva.

A magyar adatoknál torzítja a képet, hogy az iskolarendszer nagyon sok szociális feladatot átvesz, és ezek az összegek is megjelennek az oktatásra fordított pénzekben. Ha a tanulószobák, napközis ellátás stb. forrásait levennénk ebből az összegből, 40  ezer dollár alatti lenne az egy tanulóra fordított forrás.

A Le Monde diplomatique elemzése szerint a magyar iskolák közötti teljesítménykülönbség az egyik legnagyobb Európában, azaz a fővárosi elitsulikba járó gyerekek kiemelkedően jól teljesítenek, a vidéki kisiskolák tanulói sokkal rosszabbul. A magyar közoktatás nem tudja a hátrányokat ellensúlyozni, a különbségek még nőnek a rendszerbe belépő és kilépő gyerekek között.

A cikkben többször esik szó a szegregáció káros hatásáról, és kiemelik, hogy

"nagyon jó példa Hódmezővásárhely, ahol Lázár János polgármestersége idején felszámolták a gettóiskolákat, és az integrált oktatásnak köszönhetően a kompetenciamérések során kimagasló eredményeket értek el."

Akiknek sikerült

A cikkben külön szó esik Lengyelország és Észtország teljesítményéről, ahol az oktatás az elmúlt években sokat fejlődött. Például azért, mert

  • mindkét országban megteremtették a szakmai konszenzust, és kormányokon átnyúló közoktatás fejlesztési stratégiát. Nem az oktatáspolitikusok alkották meg, hanem egy, a pedagógusok között évek óta zajló párbeszéd után tették le a politikusok asztalára az eredményt.
  • Mindkét országban komoly pénzeket áldoztak a korai fejlesztésre.
  • Tanárképzésük átalakításával kezdték rendszerük újjáépítését, majd amikor megfelelő létszámú átképzett pedagógus volt, akkor kezdték el a reformokat bevezetni.
  • A tartalmi részt drasztikusan csökkentették, és a „kevesebbet fogni, de azt biztosan tudni” elv lett a meghatározó.
  • Az észtek EU-forrásuk jelentős részét digitális hálózat kiépítésére fordították. A tananyagok interneten, digitális formában minden gyermek számára elérhetők, és az a cél, hogy 2015-re minden felső tagozatos gyermeknek tabletje legyen.

Erre kéne menni Magyarországon

"Tévúton [jár] a mostani kormányzat, amikor azt gondolja, hogy a tantervi szabályozástól és a pedagógusok szigorú ellenőrzésétől jobb lesz a magyar közoktatás teljesítménye. Tanterveink magasan a gyerekek tudásszintje felett húzzák meg a teljesítendő szintet."

Ezt írja az elemzés. Meg olyanokat, hogy

  • a hangsúlyt a kevesebb, de biztosabb tudásra tenni, mert sokkal több idő kell a begyakorlásra, az alkalmazások megtanulására.
  • Az EU-s pénzek jelentős részéből óvodákat kellene építenünk, hogy minden gyermek hároméves kortól kötelezően óvodába tudjon járni.
  • A nulladik évfolyam bevezetésével a képességkülönbségek jelentősen csökkennének az iskolakezdésre.
  • Kilenc évfolyamossá alakított alapképzés kellene, és 15-16 éves korra tolni az alapiskolai végzettség megszerzését. A záróvizsgák után lehet szakmát tanulni (itt már valóban minimális az elméleti ismeretek átadása), lehet egyetemre felkészítő gimnáziumokba menni, és lehet továbbtanulni a kettő közötti felsőfokú végzettséget adó technikumokban.
  • Jelenleg húsz helyen képeznek pedagógusokat Magyarországon. Elég lenne csak öt helyre koncentrálni az erőforrásokat.
  • A gettóiskolákban a többiekénél kétszer-háromszor annyi fizetést kellene adni a pedagógusoknak, hogy valóban érdemes legyen ott dolgozni.
  • Ezekben az iskolákban igenis eltérő tantervekkel, hosszabb átfutási idővel lehet csak dolgozni.

Az eredeti, teljes cikket itt lehet elolvasni.

(A címlapos fotó a Fortepanról van)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt