A Nap Patetikus Sajtóközleménye: A Magyar Csapat a NOB-elnök Tőszomszédságában Lakik az Olimpiai Faluban, De Úgy Képzeljék, Hogy Tök Mellette

sport
Thomas Bach, a Szeretett Vezető, Népeink Nagy Vezére, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Elnöke (a NOB hivatalos fotója az olympic.org-ról)

Oknyomozó riport kategóriában egy darabig most nem érdemes indulni, de a Patetikus Sajtóközlemények verseny élbolyában óriási a tülekedés. A Magyar Olimpiai Bizottság sajtócsapata most robbantott:

„Megérkezett a szocsi téli olimpiára Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is. A Magyar Olimpiai Csapat nagy meglepetésére a német sportdiplomata közvetlenül csapatunk mellett kapott szállást az Olimpiai Faluban...” – írja Az Igazán Jelentős Dolgokat Nagybetűvel Írom, Ezzel Is Kifejezve Mélységes Tiszteletemet iskola egyik elkötelezett híve.

De ez még semmi! Ezután jön Siklós Erik sajtóatasé személyes, érzelmektől túlfűtött beszámolója a Személyes Találkozásról! Hihetetlen! Fokozódott az izgatottsága! Átfutott az agyán, hogy körletszemle! Tessenek figyelni:

„Ez hihetetlen! A Magyar Csapat házába költözött a NOB elnöke! Thomas Bach a szomszéd szobában lakik. Épp az ebédlőbe indultam szombat délelőtt, amikor kamerákra lettem figyelmes az olimpiai faluban. Kiderült, a NOB elnökét, Thomas Bachot kísérik. Csatlakoztam a csapathoz. Legnagyobb meglepetésemre a Magyar Csapat házába mentek be.

Az izgatottságom csak fokozódott, amikor pont arra a szintre értek, ahol a szobám van. Hirtelen átfutott az agyamon, körletszemlére készül az elnök.

A mellettem lévő szobába kísérték és ő elkezdett beköltözni, kipakolni. Leszaladtam a csapatirodánkra és riasztottam a csapatvezetőnket, Nagy Zsigmondot, hogy

jöjjön és köszöntse, üdvözölje Bach urat, mint az új szomszédunkat.

A NOB-elnököt meg is ajándékoztuk egy csapatkönyvvel, egy jelvénnyel és egy piros-fehér-zöld sísapkával. Thomas Bach megköszönte az ajándékokat, majd nevetve megígérte, hogy nem fog sokat bulizni éjszakánként, tehát jó szomszédunk lesz. A NOB elnöke tehát nem látogatóba jött hozzánk,

Thomas Bach egyszerűen beköltözött a rövidpályás gyorskorcsolyázók melletti szobába. Elégedetten nyomkodta az ágya matracát és állapította meg, hogy nem puha, elég kemény.

Átvette a minden falulakónak járó ajándékcsomagot, tusfürdővel, fogkrémmel, borotvahabbal.”

Mit lehet ehhez még hozzátenni? Hát annyit mindenképpen, mint amennyit a közlemény szerzője hozzátett, ráerősítve kvázi a megrendült sajtóattasé mélyből föltörő érzelmeire, biztosítva, hogy a hazai stáb sem érez kisebb elfogódottságot, szeretett, lelkesedést:

„– osztotta meg szombaton a számunkra kedves információt Siklós Erik, a Magyar Csapat sajtóattaséja.”

A csodálatos villámtalálkozó végül happy enddel zárult: Thomas Bach elvtárs nem körletrendet ellenőrizni jött, nem is az első éjszaka jogát akarta gyakorolni, sőt még közibe sem lövetett az őt üdvözölni, köszönteni igyekvő magyaroknak. Pedig megtehette volna.