Az Európai Bizottság csinált egy nagy felmérést az Európai Unió országainak korrupciójáról. A jelentést az EB az Eurobarometer 2013-as felmérésére alapozta, és nagyon úgy néz ki, hogy Magyarországon semmivel nem lett jobb a helyzet, mint tavaly volt.
Martin József Péter, a Transparency International magyarországi igazgatója szerint a rólunk szóló jelentés szinte ugyanazokat a korrupciós kockázatokat tárta fel, amikre a TI az elmúlt években már többször felhívta a figyelmet..
Magyarországon száz megkérdezett emberből nyolcvankilenc gondolja úgy, hogy a korrupció komoly probléma. Ez az eredmény rosszabb, mint az EU átlaga, hiszen száz európai polgár közül átlagosan csak hetvenhat gondolja korruptnak a saját hazáját.
A vesztegetések aránya még durvább. Az unió átlagában az embereknek csak négy százaléka, Magyarországon viszont a 13 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle.
Az Európai Bizottság szerint Magyarország kiemelkedő korrupciós kockázatai közé tartozik a közérdekű bejelentők védelmének elégtelen szintje, a lobbizás átláthatatlansága és a pártkampányok finanszírozásának a megoldatlansága is.
A nemrég elfogadott törvény a jelentés szerint csak névleg védi meg a közérdekű bejelentőket, de nem akadályozza meg azt, hogy az állam ellenük indítson eljárást, amiért a korrupció leleplezése érdekében felfedik az állami hivatalok titkait. Az érvényben lévő lobbi szabályozás pedig nem enged betekintést abba, hogy a közhatalmi döntéseket hozó hivatalnokok meg a parlamenti képviselők kikkel tartanak kapcsolatot, ezért azt sem lehet tudni, hogy kik befolyásolhatják a jogszabályok tartalmát, mondja a jelentés alapján a TI.
A TI Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós szerint a politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, ami egyben ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat is.
Az uniós jelentés szerint a pártok gazdálkodása Magyarországon nem átlátható, beszámolóik a pénzügyeikről pedig nem áttekinthetőek. Az új kampányfinanszírozási törvény ráadásul számos korrupciós kockázatot figyelmen kívül hagy, például nem szabályozza az önkormányzati választási kampányokat, hallgat a kampányok párt közeli civil szervezeteknek történő kiszervezéséről és a parlamenti választások esetében is csak az egyéni jelöltek költéseit teszi valóban átláthatóvá.
Magyarországon jó ideje korlátozott a verseny a közbeszerzésekben Gyakori, hogy az állam egyetlen ajánlat alapján köt szerződést. A jelentés szerint a 2011-ben elfogadott új közbeszerzési szabályozás sem hozott előrelépést, mert továbbra sem zárja ki az „három ajánlattevős” látszatversenyt, és nem akadályozza meg az indokolatlanul titkosított közbeszerzéseket sem.
A felmérés szerint nincsenek megfelelő megoldások a közpénzköltés ellenőrzésére, miközben a közbeszerzésben közreműködő szervezetek visszatartják a működésükre vonatkozó közérdekű adatokat. Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés hiánya lehetővé teszi, hogy a politikai és az üzleti élet összefonódása határozza meg a közbeszerzések rendszerét, ami egyes kivételezett üzleti csoportokat jutalmaz közpénzzel.
Az EU a jogállami intézményrendszer gyengülését is korrupciós kockázatként értékeli. A Transparency International szerint "Magyarországon a közhatalmi szervek és a döntéshozók általában csak vonakodva és részlegesen hozzák nyilvánosságra a polgárok érdeklődésre számot tartó adatokat, miközben a kormánypártok a vonatkozó törvény átírásával megnehezítették a közérdekű adatokhoz való hozzáférést”.
A TI magyarországi jogi vezetője jellemző példaként említette az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát, ami szerinte a „honatyák tényleges vagyoni helyzete helyett legfeljebb arról ad számot, amit az érintettek hajlandóak közölni magukról.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.