Az Európai Bizottság csinált egy nagy felmérést az Európai Unió országainak korrupciójáról. A jelentést az EB az Eurobarometer 2013-as felmérésére alapozta, és nagyon úgy néz ki, hogy Magyarországon semmivel nem lett jobb a helyzet, mint tavaly volt.

Martin József Péter, a Transparency International magyarországi igazgatója szerint a rólunk szóló jelentés szinte ugyanazokat a korrupciós kockázatokat tárta fel, amikre a TI az elmúlt években már többször felhívta a figyelmet..

Magyarországon száz megkérdezett emberből nyolcvankilenc gondolja úgy, hogy a korrupció komoly probléma. Ez az eredmény rosszabb, mint az EU átlaga, hiszen száz európai polgár közül átlagosan csak hetvenhat gondolja korruptnak a saját hazáját.

Vesztegetnek, vesztegetgetnek

A vesztegetések aránya még durvább. Az unió átlagában az embereknek csak négy százaléka, Magyarországon viszont a 13 százaléka állítja, hogy az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország kiemelkedő korrupciós kockázatai közé tartozik a közérdekű bejelentők védelmének elégtelen szintje, a lobbizás átláthatatlansága és a pártkampányok finanszírozásának a megoldatlansága is.

A nemrég elfogadott törvény a jelentés szerint csak névleg védi meg a közérdekű bejelentőket, de nem akadályozza meg azt, hogy az állam ellenük indítson eljárást, amiért a korrupció leleplezése érdekében felfedik az állami hivatalok titkait. Az érvényben lévő lobbi szabályozás pedig nem enged betekintést abba, hogy a közhatalmi döntéseket hozó hivatalnokok meg a parlamenti képviselők kikkel tartanak kapcsolatot, ezért azt sem lehet tudni, hogy kik befolyásolhatják a jogszabályok tartalmát, mondja a jelentés alapján a TI.

Nem tudjuk, mire és miből költenek a pártok

A TI Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós szerint a politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, ami egyben ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat is.

Az uniós jelentés szerint a pártok gazdálkodása Magyarországon nem átlátható, beszámolóik a pénzügyeikről pedig nem áttekinthetőek. Az új kampányfinanszírozási törvény ráadásul számos korrupciós kockázatot figyelmen kívül hagy, például nem szabályozza az önkormányzati választási kampányokat, hallgat a kampányok párt közeli civil szervezeteknek történő kiszervezéséről és a parlamenti választások esetében is csak az egyéni jelöltek költéseit teszi valóban átláthatóvá.

Magyarországon jó ideje korlátozott a verseny a közbeszerzésekben Gyakori, hogy az állam egyetlen ajánlat alapján köt szerződést. A jelentés szerint a 2011-ben elfogadott új közbeszerzési szabályozás sem hozott előrelépést, mert továbbra sem zárja ki az „három ajánlattevős” látszatversenyt, és nem akadályozza meg az indokolatlanul titkosított közbeszerzéseket sem.

Nem árulnak el semmit

 

A felmérés szerint nincsenek megfelelő megoldások a közpénzköltés ellenőrzésére, miközben a közbeszerzésben közreműködő szervezetek visszatartják a működésükre vonatkozó közérdekű adatokat. Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés hiánya lehetővé teszi, hogy a politikai és az üzleti élet összefonódása határozza meg a közbeszerzések rendszerét, ami egyes kivételezett üzleti csoportokat jutalmaz közpénzzel.

Az EU a jogállami intézményrendszer gyengülését is korrupciós kockázatként értékeli. A Transparency International szerint "Magyarországon a közhatalmi szervek és a döntéshozók általában csak vonakodva és részlegesen hozzák nyilvánosságra a polgárok érdeklődésre számot tartó adatokat, miközben a kormánypártok a vonatkozó törvény átírásával megnehezítették a közérdekű adatokhoz való hozzáférést”.

A TI magyarországi jogi vezetője jellemző példaként említette az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát, ami szerinte a „honatyák tényleges vagyoni helyzete helyett legfeljebb arról ad számot, amit az érintettek hajlandóak közölni magukról.”