A magyar állam az amerikai államnak panaszkodik a magyar nyelvű Amerikai Népszava egy cikke miatt

Lehet-e olyat írni, hogy

A náci emlékművet fel kell robbantani?

Lehetni lehet, az Amerikai Népszava meg is tette, nem túl jól megírt, de annál erősebb tartalmú cikkében, ami úgy kezdődik, hogy

A magyar népnek joga van kifejezi a véleményét a történelemhamisítás ellen, joga van kifejezni a tiltakozását Adolf Hitler és Horthy Miklós szövetsége és 1944-es megállapodása ellen, amelynek keretében zsidók százezreit küldte a magyar kormány haláltáborokba.

És úgy végződik, hogy

Aki felrobbantja a náci emlékművet magyar nemzeti hős lesz.

Szóval lehetni lehet, de szabadni szabad-e?

A magyar kormány szerint nem szabad, ezért a külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott az amerikai nagykövetségnél a cikk ellen, írja a mai Magyar Nemzet. A levélben a magyar külügy arra kéri az USA-t, hogy tegye meg a saját jogrendszerének megfelelő lépéseket.

xxx

Ha szabad egy személyes megjegyzést: az USA-ban szólásszabadság van. Ha ez az ügy eljut bármilyen amerikai bíróságra, amire gyakorlatilag nincs esély, az a bíróság elsősorban azt fogja vizsgálni, hogy az Amerikai Népszava cikke jelent-e clear and present dangert, vagyis nyilvánvaló, közvetlen veszélyt. Szóval ha az Amerikai Népszava cikkét valaki most elolvassa, akkor fennáll-e annak a veszélye, hogy rögvest bombát ragad, és felrobbantja a náci megszállásnak emelt emlékművet. Mert ha nem, akkor életbe lép az amerikai alkotmány első kiegészítése, miszerint szólásszabadság van.

Arra, hogy valaki felrobbantsa a náci emlékművet, egyáltalán nincs esély. Az emlékmű ugyanis nem létezik. Még nyomokban sem. És ha nincs emlékmű, akkor nincs clear and present danger sem. Lehet hazamenni.

Jogelméleti fejtegetésemet hallották, a viszontlátásra.