Ősz János tanár úr az energetika tanszékről levezette, hogy miért nem kéne orosz atomerőművet venni

Ősz János, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára néhány oldalban vezette le, hogy miért nem a legjobb megoldást választja Magyarország, amikor az oroszoktól rendel új atomerőművet. Cikke drámai hangon, így kezdődik:

Paks II irracionális közbeszédéhez azért kívánok hozzászólni, hogy az elmúlt 30 év energetikai tévedéseit (Bős-Nagymaros, a földgáz-felhasználás jelentős növelése) ne ismételjük meg. Illúzióm nincs, a magyar társadalmat (politikát, médiát, humán értelmiséget, közvéleményt) a szakmai szempontok nem érdeklik, csak az, hogy a hozzászólás a jobb- vagy baloldal érveit igazolja részben vagy egészben.

Elemzése végén pedig erre jut:

Összefoglalva: Magyarországon, 50-60 évig szükséges a karbonmentes nukleáris villamosenergia 35-40 %-os részaránya. Az elmaradt tender több szempontból káros, mert tovább rombolja a szakma hitelességét a társadalomban, hiszen – a közbeszédben „szakmailag alátámasztva” – a rosszabb típust, drágábban választottuk, és ez fokozza lemaradásunkat az EU fejlett országaitól.

Vagyis Ősz szerint atomerőműre szükség van, de nem féltetlenül ilyenre. Legalább meg kellett volna nézni alaposabban, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak. Ősz az elemzésében egyáltalán nem foglalkozik politikai kérdésekkel. Az oroszok ajánlatát is csak műszaki és gazdasági szempontból vizsgálja.

A teljes elemzése itt olvasható, egyetemi honlapja pedig itt van.

Az alábbiakban röviden összefoglalom legfontosabb megállapításait.

PAVEL LISITSYN / RIA NOVOSTI

Mindenképpen tenni kell valamit, hogy legyen elég áram az országban. Paks most 40 százalékát adja a hazai fogyasztásnak, és az import az utóbbi két évben már 30 százalékra növekedett. Ugyan nagy energiatakarékossági intézkedések vannak Európában, de ez leginkább a hőtermelést érintheti, ott lehet sokat spórolni szigeteléssel, ajtók és ablakok cseréjével. Csökkenhet az üzemanyagfogyasztás is, de arra semmi sem utal, hogy az áram iránti igény csökkenjen a következő évtizedekben. Sőt inkább növekedni fog, ha erősödik a gazdaság. Akkor kellene csak kevesebb áram Magyarországon, ha fűtésre is használnánk, de arra alig használjuk. Vagyis lépni kell, mert a mostani paksi erőmű évei meg vannak számlálva.

AFP PHOTO ATTILA KISBENEDEK

Áramot termelni dolgok elégetésével (szén, gáz, biomassza), megújulókkal (víz, szél, nap) vagy atommal lehet. Az égetés felé elmenni nem jó, mert az szén-dioxid kibocsátással jár. Ez a globális felmelegedés miatt baj, a nemzetközi szabályok is a szigorodnak.

Ősz szerint nem igaz, hogy a megújulók sokkal drágábbak, több országban is versenyképes az így termelt áram. Az viszont igaz, hogy csak szélerőművekre és napelemekre nem lehet alapozni, mert az időjárástól függ, hogy termelnek-e, ráadásul nem lehet igény szerint szabályozni őket. Ez azért baj, mert az elfogyasztott áram mennyisége napszaktól és évszaktól függően is változik, és az áramot tárolni sem lehet. Ezért ezek mellé szükség van olyan erőművekre, amelyek a teljesítményét gyorsan lehet változtatni: ha több áram kell, akkor feltekerni, ha kevesebb, akkor letekerni.

Erre alkalmasak az égetésen alapuló erőművek, de azokat a szén-dioxid miatt már kizártuk. Alkalmasak a vízerőművek is, de azok ellen Magyarországon nagyon erős környezetvédelmi kifogások vannak. Logikus, hogy atomerőmű legyen akkor ez a „menetrendtartó” erőmű.

Széllel szemben

Ősz szerint itt bejön egy fontos szempont: milyen rendszerben gondolkodjunk hosszú távon? Ha az a cél, hogy Magyarország minél inkább önellátásra, zárt rendszerre álljon át, akkor a mostani terv szerinti atomerőmű építése logikus választás.

Szerinte azonban nem erre megy Európa. Amerikai példa alapján látszik, hogy a megfelelő helyeken kiépített szél- és naperőművek a legolcsóbbak. Az USA két partján az óceánokba épített szélerőművek (ott sokkal többet fúj a szél mint a szárazföldön) és a déli államok napelemei olcsón termelnek, és több ezer kilométerre is megéri vezetékeken elvinni az áramot.

AFP PHOTO ATTILA KISBENEDEK

Európában már most is van 10 ezer kilométeres vezeték, ami alkalmas ilyen szállításokra, de a határokon átmenő kapacitásokat még fejleszteni kell. Hiszen Európa elsősorban nemzeti szinten kezelte sokáig az áramellátást. Azonban ha egyre több hátorokon átnyúló vezeték épül, akkor ez lesz a legolcsóbb forrás.

Ha kiépül az együttműködés (és erre készül az EU), akkor Ősz szerint

„a megújuló villamosenergia üzemköltsége lesz a legkisebb, ezért amikor rendelkezésre áll, akkor ez kerül felhasználásra, amivel menetrendtartó tartományba tolhatja az atomerőműblokkokat".

Vagyis alapból az áramot a megújulókból érdemes venni, és az atomerőművek lehetnek azok a kiegyenlítő egységek, amelyek besegítenek, ha nem fúj a szél, nem süt a nap, vagy sokan járatják a légkondit.

Ősz szerint itt jön a bökkenő. Mert

Az orosz AES-1200 atomerőműblokkot alapüzemre tervezték, ezért gyors teljesítményváltoztatásra alkalmatlan, míg a versenytárs PWR blokkok alkalmasak.

Vagyis olyan atomerőművet készülünk venni, ami elsősorban nem arra jó, hogy támogatója legyen egy összeurópai, jó eséllyel olcsóbb rendszernek. (Az AES-1200 itt az orosz reaktortechnológiát jelöli, a PWR pedig egy nyugaton inkább preferáltat.) Ősz szerint méltányolható érv, hogy a mostani orosz technológia mellé hasonlót építsenek. Főleg, mert kb. 2025-2035 között lenne egy olyan időszak, amikor a régi blokok egy része és legalább az egyik új blokk egyszerre üzemelne. Mégis úgy véli, hogy

„érdemes lett volna a két szakmakultúra tízéves egyidejű létezésének többletkockázatát felvállalni”,

mert szerinte több érv szól a nyugati technológia mellett, mint amit ellene lehet hozni az átmeneti bonyodalmak miatt. Még akkor is, ha Ősz felhívja a figyelmet, hogy a PWR rendszerű erőműnél nem lenne érdemleges magyar beszállító, mert erre nincs felkészülve a magyar ipar. Ugyanakkor szerinte az orosz erőműnél is irreálisan magas a 40 százalékosra ígért magyar beszállítói arány.

Ugyan sok vélemény szerint a 12 milliárd eurós ár inkább alulbecslése a várható tényleges költségeknek, Ősz ezt is sokallja. Szerinte ez 10 százalékkal így is magasabb, mint amennyiből hasonló teljesítményű erőművet a fejlett országokban fel szoktak mostanában építeni. Így azt is gondolja, hogy az új atomerőművek magas költsége miatt az áram ára nagy mértékben emelkedni fog, legalább 30 százalékkal lesz magasabb, mint a mostani átlagár.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.