Ez a cikk a Portik-Laborcz-ügyről szól

Ma délelőtt másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával.

Mile Lajos, a testület LMP-s elnöke a Képviselői Irodaházban azt mondta: Portik Tamás válaszolt a kérdéseikre, de mivel már elég régen voltak a találkozók, sok mindenre nem emlékezett. Portiknak azokat a kérdéseket tették fel, amik segítettek volna megvilágítani a két találkozó hátterét, szándékait, célját, előkészítését. Ezek között a politikával való kötődésre, kapcsolatokra is rákérdeztek.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja azt mondta: szerinte nem volt segítőkész Portik Tamás, de érdemes volt meghallgatni, ugyanis volt ellentmondás a többi nyilatkozathoz képest. Ennek fényében Laborc Sándorhoz és Vajtó Lajoshoz is lesznek új kérdéseik. Kocsis eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutatott arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell, és kellett volna „a szocialista kormányok alatt is” fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Ez az ügy „arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket” – mondta.

Az albizottság délutáni ülésén a tervek szerint Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját és a találkozókat megszervező Vajtó Lajos üzletembert hallgatja meg. Mile Lajos azt mondta, ezzel le is zárnák a meghallgatásokat, de az üzletembernek küldött meghívók visszajöttek. Laborc Sándor viszont megjelent az albizottság előtt, csak Vajtót várták hiába. Mile korábban azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény általa kezdeményezett módosítása értelmében, ha nem jelennek meg a bizottság előtt, az szabálysértésnek minősül, ami pénzbüntetést jelent. Ez esetben újra kísérletet tesznek a meghívásukra, de február 28-án befejeződik a bizottság munkája, eddig el kell készíteniük a jelentést.

Mile Lajos szerint e szövevényes ügy minden részletére „kimerítő, megnyugtató választ” nem fognak tudni adni, és a következő ciklusban folytatódhat a munka, de ez már az új parlamentben felálló nemzetbiztonsági bizottságon múlik.

Mi ez az egész?

Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját múlt hétfőn a Fővárosi Törvényszék első fokú nem jogerős ítéletében 11 év fegyházra ítélte felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A hatóságok őt gyanúsítják a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, illetve Seres Zoltánnak és testőrének a meggyilkolásával.

A Prisztás-gyilkosság miatt megvádolt P. Tamás (középen) az ellene és két társa ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán (Fotó: Bruzák Noémi / MTI)

Az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint Portik azt mondta, félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Múlt kedden a testület elnöke a HírTV-ben azt mondta: a következő parlamenti ciklusban folytatni kell az Energol Rt. és az olajszőkítéses ügyek felgöngyölítését, méghozzá az 1990-es évek elejéig visszamenve. (MTI)