• „Számla nélkül ennyi, különben...”
• Ezt újabban nem egy maszek kőművestől, tetőfedőtől vagy üvegestől lehet hallani, hanem a BKK-tól.

Január elsején a BKV-bérlet 1000 forinttal olcsóbb lett: nettó 10 500 helyett csak 9500. (Diákbérlet: 3850 Ft → 3450 Ft. Nyugdíjasbérlet: 3700 Ft → 3330 Ft.) A kormánypárti politikusok ezt a 10 százalékos csökkentést szívesen hívják közlekedési rezsicsökkentésnek.

De a bérlet nem olcsóbb, ha számlát kérsz.

A hír nem új, többek között a HVG és a BKV-figyelő is megírta, hogy áfás számlával vagy cafeteriás rendszerben továbbra is 10 500 forint a teljes árú bérlet, ennek ellenére még mindig sokan meglepődnek.

Én sem tudtam erről. Mindig veszek bérletet, idén eddig kettőt vásároltam 9500-ért, ezért most elmentem a legközelebbi jegypénztárba, és vettem egyet céges áfás számlára. Látható a különbség:

A logika emögött az lehet, hogy a közlekedési rezsicsökkentés csak magánszemélynek jár, és ha számlát kérsz, nyilván nem ember vagy, hanem cég.

A munkajogászok kétféle állásponton vannak. Az egyik az, hogy mivel a közgyűlés kedvezményt ad, a magánszemélyeket jutalmazza, nem a cégeket bünteti. A másik, hogy az ügy inkább versenyjogi vagy alkotmányjogi kérdést vet fel, mivel különbséget tesznek az ugyanazt a szolgáltatást megvásárlók között. Ha valaki perelni szeretne a diszkrimináció miatt, a per valószínűleg európai bíróságokon dőlhetne el.

A BKK számítása szerint egyébként ha egy magánszemély az adózás utáni, nettó béréből megveszi 9500 forintos bérletet, akkor ez a bruttó fizetéséből számítva 14 504 forintos bérfelhasználást jelent. Míg ha az alkalmazott béren kívüli juttatásként kapja a BKK-bérletet, akkor egyik fél a másik javára 10 500 forintot költ. „Ehhez társul az ilyen típusú illetményt terhelő 35,7%-os adó, így a bérlet valójában 14 249 forint bruttó ráfordítást jelent.” Tehát a számítás szerint 255 forinttal olcsóbb, ha a cafeteriakeretéből kapja a munkavállaló, mintha személyesen, nettó jövedelméből venné meg.

Na ezt nevezem furfangos közlekedési rezsicsökkentésnek!