A Libera Terra mára egy ismert márkává vált Olaszországban. Hetven termékük van, termesztenek narancsot, olívát, szőlőt, paradicsomot, készítenek bort, lekvárt, süteményeket, tésztát. Szicíliai földeken dolgoznak. Ami különlegessé teszi őket, az az, hogy semmi közük a maffiához.

Egy bűnszervezetek ellen hozott olasz törvény tette lehetővé azt, hogy a maffiától lefoglalt földeket gazdálkodóknak adja át ingyen állam. Az első olyan bolt, ami Libera Terra, azaz szabad föld névre keresztelt termékeket árult, 2001-ben nyílt a Cosa Nostra területének szívében, csupán pár kilométernyire a Corleone nevű falutól.

A projekt nem indult könnyen. Hiába volt ott az ingyen föld ígérete, eleinte nem nagyon akadt gazda, aki bele mert volna vágni a termelésbe. Mindenki félt a bosszútól.

Amikor elkezdtük ezt, a közeli városokból senki nem akart dolgozni a földjeinken.

- mesélte egy interjúban a vállalat igazgatóhelyettese, Francesca Massimino. Az, hogy az elkobzott földeket bárki megművelje, egy példa nélküli dolog volt korábban. A helyiek pedig nem akarták, hogy mások lássák, ahogy részt vesznek ebben.

Végül az olasz kormány a katonai rendőrséget vezényelte ki, hogy rábírja a helyi vállalkozókat, hogy cséplőgépeiket ráengedjék a földekre. Lassan a helyiek is elfogadták a tulajdonosváltást, és egyre többen csatlakoztak a programhoz. Történt azért pár rejtélyes eset, gyulladtak fel szőlőültetvények, tűntek el traktorok, de nagyobb bűncselekmények nem fordultak elő.

A vállalat legismertebb terméke egy bor, amit Centopassi, azaz Száz lépcső névre kereszteltek, utalva egy filmre, ami a maffia által meggyilkolt újságíróról szól. Termékeikre nem csak azt írják rá, hogy garantáltan természetes hozzávalókból készültek, hanem azt is, hogy garantáltan maffiamentesek.

Három-négy év kellett ahhoz, hogy mindenki megszokja az új termelési viszonyok gondolatát. A földeknek amúgy a gazdálkodók nem tulajdonosai, minden az államé, ezért erőszakkal nem lenne értelme elvenni tőlük.

Azt persze mindenki tudja, hogy kié volt a föld korábban, amit most művel. Az egyik terület például Giovanni 'A Malac' Bruscáé volt, aki több száz ember meggyilkolása miatt ül börtönben. Hogy pontosan hány emberrel végzett, az csak azért nem derült ki, mert Brusca nem számolta. Az ő egykori XVIII. századi farmépületében ma turistákat fogadnak a gazdálkodók. Vagy ott van Nitto Santapaola, akit Vadász néven is ismertek, és minden idők egyik legvérszomjasabb keresztapájaként tartottak számon. A tőle elkobzott földeken most jázmin ízesítésű narancslevet készítenek.

A szicíliai maffia elég sok földet vesztett az utóbbi 15 évben. Az ügyészség keményen rájuk szállt, ráadásul utódlási félreértések miatt belső konfliktusok is akadnak bőven.

Ugyanakkor a Libera Terra szóvivője, Francesco Galante sem tagadja, hogy ne lenne bennük néha félelem. Például amikor hajnalban valaki teljesen egyedül dolgozik a földeken, és közben tudja, kié volt az korábban. Galante szerint a börtönbüntetés nem jelent akkora csapást a maffiavezéreknek, van, aki presztízskérdésként kezeli. De a gondolat, hogy elveszítik a birtokukat, és azon civilek kezdenek el dolgozni, az biztos jele annak, hogy odavan a feudális hatalmuk.

A földek fokozatos átvétele csak az egyik jele annak, hogy a fiatal szíciliaiak már nem kérnek a maffiából. A gazdálkodással párhuzamosan terjedt el a Addiopizzo mozgalma is. Az ebben résztvevő vállalkozók úgy döntöttek, hogy nem hajlandóak többet védelmi pénzt fizetni a maffiának. Ilyesmire nem volt példa korábban.

Azt Galante is elismeri, hogy kezdetben nem feltétlenül a kiváló minőség miatt választották az olaszok a termékeiket. Ez politikai döntés volt, hasonlóan, mint amikor valaki fair trade terméket vásárol. Mint ahogy a földelkobozásokat lehetővé tévő törvényt is egy társadalmi mozgalom érte el. A szervezett bűnözés ellen küzdő pap, Luigi Ciotti gyűjtött össze egymillió aláírást még 1995-ben, azt követelve, hogy a maffiától megszerzett földeket társadalmilag hasznos célokra használják fel.

Az elmúlt években viszont a Libera Terra gazdaságilag is sikeres vállalkozás lett. Több mint kétszáz termelő csatlakozott hozzájuk, és egy ideje már komoly figyelmet szentelnek a minőségre is. Olaszország-szerte vannak boltjaik, de külföldre is exportálnak. Tavaly a vállalkozás bevétele már hatmillió euró volt.

Gelante szerint lassan már jobban érdekli az embereket az organikus gazdálkodási technikájuk, mint az eredeti, maffiamentes üzenet.

Azt már megszokták.

(via Modern Farmer, Global Post, Libera Terra)