Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a múlt héten csütörtök reggeltől péntek délutánig szinte folyamatosan tárgyalt az ukrán politikusokkal a békés hatalommegosztásról. Néhány részletet elmesélt hétfő este Budapesten erről.

Majdnem elmaradt, aztán meg nem jöttek haza

Úgy volt, hogy csütörtök délelőtt a francia és a német külügyminiszterrel együtt tárgyalnak Kijevben, aztán még kora este átmennek Brüsszelbe, ahol az EU-s külügyminiszterek rendkívüli tanácskozást tartottak Ukrajnáról. A gyors diplomáciai manőverekre azért volt szükség, mert kedden elszabadult az erőszak Kijevben, sokan meghaltak.

Amikor a külügyminiszterek megérkeztek az ukrán belvárosba, lövöldözés kezdődött a Majdanon. Mesterlövészek lőtték háztetőkről a tüntetőket. Először egy távolabbi helyszínre akarták átrakni a tárgyalásokat, aztán lemondták az egészet, majd mégis elkezdődtek a megbeszélések. És úgy tűnt, hogy soha nem lesz vége az alkudozásnak.

Sikorskiék nem mentek Brüsszelbe, csak folyamatosan üzentek tanácskozó kollégiáknak. Ők közben megszavazták, hogy szankciókkal sújtsák azokat az ukrán politikusokat, főrendőröket és katonákat, akik felelősek lehettek a vérontásért.

Sikorskitól megkérdeztem, hogy az oroszok mennyire folytak bele az alkudozásba. Azt mondta, hogy

Janukovics az éjszaka első felében rendszeresen kiment, hogy telefonáljon Moszkvával, Putyinnal is beszélt.

Az éjjel az orosz kormány megbízottja is csatlakozott a tárgyalókhoz. Szerinte ez jó volt, Vlagyimir Lukin emberjogi ombudsman sokat segített, konstruktív volt. Azt azonban Moszkvából megtiltották neki, hogy aláírja ő is a megállapodást. Tanúként ellenjegyezte csupán a tervezetet, amit reggelre raktak össze.

Már reggel volt, amikor Janukovics elnök, és az ellenzéki pártok megegyeztek, hogyan legyen béke. Péntek délre tűzték ki az alku ünnepélyes aláírását. Ennek az alábbi pontjai voltak:

• A parlament megszavazza a visszatérést a 2004-es alkotmányhoz, vagyis elnök jogkörei csorbulnak, a parlamenté erősödik.
• 10 nap alatt nagykoalíciós kormány alakul.
• Szeptemberig új alkotmány készül.
• Az alkotmány módosítása után, de legkésőbb decemberben előre hozott elnökválasztás lesz. A Központi Választási Bizottság tagjai közé az ellenzék delegáltjai is bekerülnek.
• Mindkét fél csillapítja a feszültséget, lemondanak az erőszakról. A kormány fegyveresei visszavonulnak, és csak épületek védelmét látják el.
• Az ellenzék segít az utcák kitakarításában, a barikádok lebontásában.
• A tüntetők az új kormány megalakulása után 24 órával leadják a fegyvereiket. Amnesztia a tüntetőknek.

Janukovics péntek délelőtt a megállapodás néhány pontját még az aláírás előtt bejelentette. Az ellenzékiek kimentek a Majdanra, hogy meggyőzzék a tüntetőket, fogadják el ők is az alkut. A hangulat a téren először ellenséges volt. Kifütyülték a pontokat, azt akarták, hogy Janukovics azonnal mondjon le.

Az ellenzéki vezetők közül volt, aki a téren még hergelte is az embereket a megállapodás ellen. A deles aláírás végül elmaradt. Az európai külügyminiszterek is kimentek a Majdanra. Egy kamera elkapta, amint Sikorski azt magyarázza valakinek, hogy

jobb lenne ha elfogadnák a feltételeket, mert különben meg fognak halni.

Sikorski azt mondta hétfő este erről a mondatáról, hogy nem előre megtervezett taktikai szöveg volt, és mást is mondott, teljes szövegkörnyezetben talán nem lett volna ilyen éles ez a mondat. Ám valóban elhangzott, a felvétel nem manipulált.

Azt mondta, hogy nagy hatással volt rá, hogy hallotta a lövéseket, látta a füstöt még csütörtök reggel, kapott képeket az áldozatokról. Komolyan azt gondolta, hogy nagyon sok vér fog folyni, ha a nehezen összerakott megállapodást nem sikerül elfogadtatni. Szerinte egy jó kompromisszum született, amiben természetes, hogy mindenkinek engednie kellett eredeti szándékaiból.

Délutánra a téren a tüntetők vezetői elfogadták az alkut. Az ellenzékiek néhány órás késéssel megjelentek az elnöki palotában, és Janukoviccsal együtt aláírták az éjjel elfogadott pontokat.

Hamarosan összeült a parlament is, és elfogadta az alkotmánymódosítást, ami az első pont volt a listán. Csakhogy Janukovics még aznap éjjel helikopterre ült, és eltűnt. Először Harkovba ment, de azóta nem tudni hol van.

A parlament új ideiglenes kormányt választott, és határoztak Julija Timosenko volt miniszterelnök kiszabadításáról a börtönből. Aztán leváltották Janukovicsot. Az új belügyminiszter körözést adott ki ellene.

Nem az ellenzék sértette meg az alkut

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezért azt mondta, hogy az ellenzék megsértette a megállapodást. A Kreml szerint puccs történt, és a Sikorskiék közvetítésével összehozott alku másfél nap alatt összeomlott. Megkérdeztem a lengyel külügyminisztert, hogy erről mit gondol.

Szerinte nem az ellenzék sértette meg az alkut, hanem Viktor Janukovics. Az első pontja az alkunak ugyanis az alkotmánymódosítás volt, 24 órán belül. Ezt a parlament meg is szavazta, ám hogy hatályba lépjen, Janukovicsnak is alá kellett volna írnia. Ő azonban ehelyett elmenekült Kijevből, nem írt alá semmit. Innentől kezdve az ő felelőssége, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogy abban péntekre virradó éjjel megállapodtak.

Ezért szerinte az oroszok értelmezése téves.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az oroszokkal mindenképpen jó viszonyra kell törekednie Ukrajnának. Szerinte ezt tudja az ideiglenes elnök, Olekszandr Turcsinov is. Sikorski szerint az oroszok kezdettől túlreagálták Ukrajna közeledését az EU-hoz. Úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodással az ukrán kormány nem kerülne brüsszeli politikai befolyás alá, viszont gazdaságilag megerősödhetne, ami az oroszoknak is jó lehet. Amióta Lengyelország belépett az európai közös piacra, azóta csak növekedett a kereskedelme Oroszországgal, hozott egy otthoni példát.

Azonban elismerte, hogy Ukrajna EU-s szomszédai azt szeretnék, ha Ukrajna politikai berendezkedése jobban hasonlítana az övékhez. A demokrácia erősítése, a korrupció visszafogása természetes érdekünk, ezt Oroszországnak is el kellene fogadnia – vélekedett.

Sikorski szerint nagyon kellene az új ukrán kormánynak figyelnie a kisebbségekre, így az oroszokra is. Ilyen konfliktusokból már több nagy balhé volt Szovjetunió területén, amit az oroszok katonai intervencióra használtak fel (Abházia, Dél-Oszétia, Transznyisztria.) Szerinte az ukrán nacionalistáknak vigyázniuk kell, hogy a sértett oroszok ne akarjanak kiválni, és Moszkva segítségét kérni.

Brit újságíróból lett lengyel politikus

Radoslaw Sikorski 1981-ben középiskolásként egy sztrájkbizottság vezetője volt Lengyelországban, amikor a Szolidaritás gdanski sztrájkja elkezdődött. Aztán Angliába ment nyelvet tanulni, de közben Lengyelországban a kommunista hatalom rendkívüli állapotot vezetett be, és ezért nem volt tanácsos hazatérnie. Politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában. Oxfordban filozófiát, politológiát és közgazdaságtant tanult. A 80-as években brit és amerikai lapok külpolitikai tudósítója volt, több háborút is megjárt. 1987-ben egy afganisztáni fotójáért World Press Photo díjjal töntették ki.

1989-ban hazatért Lengyelországba, és azóta több jobbközép kormányban is kapott tisztségeket, volt már miniszterelnök-helyettes, honvédelmi miniszter, és most külügyminiszter. Felesége Anne Applebaum amerikai történész – újságíró, Közép-Európa szakértő, aki 2010 végén, 2011 elején több cikkében is kiritizálta az Orbán-kormányt a magyar demokrácia csorbításáért.

Sikorski a V4 külügyminiszteri találkozójára jött hétfőn Budapestre, majd este a Danube Institute díszvacsoráján tartott beszédet, ott lehetett őt kérdezni kijevi élményeiről. A Danube Institute egy Közép-Európával foglalkozó kutatóintézet, tavaly hozták létre, székhelye Washingtonban és Budapesten van. Az intézet konzervatív és klasszikus liberális politikai nézetek ütköztetésre hivatott.

Sikorski brüsszeli pletykák szerint szívesen lenne ősztől Catherine Ashton utódja, vagyis rányomult az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízotti pozícióra.