A legostobább magyar törvényről ír a Guardian

A szombaton hatályba lépő új Ptk. teljesen hazaváhatja a sajtófotózást. Arról, hogy mi változik szombattól, egyszer már írtunk részletesebben. A lényeg, hogy ezentúl nem készíthetünk olyan fotókat az utcán, aminek elkészültéhez nem adta engedélyét mindenki, aki a képen feltűnik.

A törvényről most részletesen beszámolt a Guardian is.

A brit lap azt írja, hogy a magyar hatóságok szerint a törvénykezés illeszkedni fog az eddigi igazságszolgáltatási gyakorlatba, ugyanakkor a Guardiannek megszólaló magyar fotóriporterek közel sem látták ennyire simának a helyzetet.

A HVG nagyszerű fotósa, Stiller Ákos például arról beszélt, hogy a változtatás egy újabb felesleges bonyolítása a munkájuknak. De az Origó képszerkesztője, Magócsi Márton szerint is bármiféle tudósítói munka közben eléggé valószerűtlen, hogy bárkitől egy kép elkészülte előtt kérjenek engedélyt a fényképezésre.

1execution

Szintén tanácstalanok azok a jogászok is, akik korábban foglalkoztak hasonló vitás ügyekkel. Bognár Eszter jogász szerint a szabályozás egyszerűen betarthatatlan lesz, és az nem fog változni, ahogy a hétköznapi emberek fotózzák majd az utcákat. Ami viszont még nehezebbé válhat, az a rendőrök lefényképezése.

Magyarországon ebben a kérdésben eddig is meglehetősen szigorú és ritka szabályozás volt érvényben, hiszen a lapoknak kötelező kitakarni az intézkedő rendőrök arcát. Ez példa nélküli rendelkezés Európában, bár van pár ország, ahol a különleges rendészeti egységek, mint amilyenek mondjuk a terrorelhárítók, nem szerepelhetnek arccal a sajtóban. De hogy egy sima mezei közrendőrt se lehessen bemutatni, ez csak Azerbajdzsánból ismert gyakorlat.

Stiller is kitér arra, hogy hogy a rendőrök többsége nagyszerű munkát végez, de ők választották azt, hogy munkájukkal közszereplők lesznek, ez a törvény pedig hatalmas különbséget tesz az állam és a polgárok között.

Mint állampolgár, abszurdnak, vizuálisan pedig gusztustalannak tartom.

- mondta el a pixelzetésről Stiller.

A Ptk. megalkotása közben az összes vezető magyarországi képszerkesztő közös javaslatot tett a törvény alakítására, de egyetlen ötletüket se vették végül figyelembe.

Magócsi szerint a törvény egyik legnagyobb veszélye, hogy biztonsági őrök és rendőrség ezentúl majd a rendelkezésre hivatkozva zárhat el területeket az újságírók elől, és akadályozhatják a fotóriportereket abban, hogy bizonyos jeleneteket felvegyenek.

Mint annyiszor az elmúlt években, most sem tudja senki sem, hogy pontosan hogyan fogják alkalmazni ezt a törvényt. Azért, mert senki nem tudja, pontosan mi is az egésznek a célja.

- mondta Bognár.

A cikk Stiller Ákos szavaival zárul, aki szerint Robert Capa ha ma élne, szégyellené magát, vagy azt tenné, amit végül tett is:

elmenne egy olyan országba, ahol a rendőröknek van arca.