Elkészült a 2013-as évben végzett ombudsmani munkáról készült jelentés. A beszámoló nagyrészt a Szabó Máté hivatali ideje alatt végzett jogvédő tevékenységet mutatja be, de már utódja, a tavaly szeptemberben alapvető jogok biztosának megválasztott Székely László jegyzi.

A jelentés a cigányok, a hajléktalanok, a mélyszegénységben élők, a közmunkások és a gyermekek, fiatalok helyzetét állítja középpontba.

A dokumentum megállapítja, hogy Magyarországon 2011-ben 3,05 millió ember élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, ezen belül a roma népesség többsége, mintegy 500-600 ezer ember. A kilátástalan helyzetű rétegekben a társadalom egészéhez viszonyított számarányuknál nagyobb arányban vannak romák, integrációjuk helyenként szinte reménytelennek tűnik.

Mintegy száz olyan település van, amely végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált, másik kétszáz településen megállíthatatlannak tűnik a folyamat, amely így összességében a magyarországi községek mintegy 10 százalékát sújtja.Az ombudsman arra figyelmeztet, hogy a mélyszegénységben, kirekesztettségben élők önerejükből nem tudják megváltoztatni életkörülményeiket, ezért az államnak többletkötelezettségei vannak. Általános tapasztalat, hogy a közfoglalkoztatás nem vezet vissza a rendes munka világába, az új generáció mobilizációs esélyeinek javítása nélkül pedig a szegénység bővített újratermelésére lehet számítani. Egyes területeken a roma tanulók háromnegyede halmozottan hátrányos helyzetű.

 "A roma gyerekek 60 százaléka olyan osztályba jár, ahol gyakorlatilag emberfeletti erőfeszítést jelent az oktatásuk"

- olvasható a beszámolóban, ami szerint egy-egy osztály tanulóinak több mint a fele még nyolcadikos korában sem tud megoldani elemi olvasási-szövegértési feladatokat. A szegénység, a tömeges szegregáció, a tanárok kontraszelekciója miatt az érintettek nem tudtak megbirkózni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek koncentrálódásából adódó problémahalmazzal.

A roma nemzetiségi önkormányzati képviselők jelentős része személyes függésbe került a helyi települési önkormányzat vezetésétől. Nincs tárgyalási pozíciója annak, akinek közfoglalkoztatottként a polgármester a munkáltatója.

A hazai nemzetiségek közül gyűlöletcselekmények szinte kizárólag a romákat sújtják. Az egyik ilyen a roma közösség megfélemlítését célzó jogosulatlan járőrözés, amely összekapcsolódik szélsőséges szervezetek rasszista, gyűlöletkeltő propagandájával. Emiatt azonban alig indulnak büntetőeljárások, miközben gyűlölet-bűncselekmény alapján Magyarországon kizárólag romákat ítéltek el a bírók.

Az ombudsman szerint a hajléktalanság gyors és egyszerű felszámolása, a rendcsinálásra vonatkozó állami törekvések megkérdőjelezik a jogállam működését, hiszen nem a probléma, hanem a problémás személyek ellen hirdetnek harcot. A hajléktalanok rendkívül kiszolgáltatottak, sorsukon szankciókkal nem lehet változtatni.

"Szociális kérdésekre csak társadalmi szolidaritáson alapuló szociális válaszokat lehet adni. Ez a jogállami politikai közösség egyetemes kötelezettsége, a mindenkori kormány, valamint a települések vezetőinek a feladata"

- áll a beszámolóban.

Budapest egyetlen, Gyáli úti fertőtlenítő fürdetőjének pénzhiány miatti bezárásával kapcsolatban a biztos megállapította, hogy az ellátás teljes megszüntetése elfogadhatatlan, hiszen a rászorulók száma egyre növekszik, a megelőzés pedig olcsóbb, mint a már kialakult problémák kezelése. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat újraindította az intézményt.

A mélyszegénységben élők százezreivel összefüggésben az ombudsman hangsúlyozta, hogy az emberi méltóságuk nem kérdőjelezhető meg, ahogyan az az "érpataki modellben" történt. Emlékeztetett arra, hogy a helyi hirdetmény szerint tűzifára csak az arra érdemes, példamutató életformát élő, Érpatak jó hírnevét ápoló családok számíthattak. A biztos szerint elfogadhatatlan, hogy a polgármester jogi kontroll nélkül dönthet ilyen ügyekben, megkereséseire a polgármestertől nem kapott választ.
Egy másik ügyben a közfoglalkoztatottaknak munkáltatójuk előírta, hogy a munkavégzésük során a ruhájukon megkülönböztető jelzést viseljenek, aminek az ombudsman szerint nincs alkotmányosan elfogadható indoka.

Az ombudsman kitért a jogállami garanciákkal összefüggő parkolási ügyekre is, megemlítve, hogy az egyikben az autón nem volt értesítés a pótdíjról, utóbb azonban postán érkezett értesítés, és így az alapdíj negyvenszeresét kellett megfizetni. A biztos javasolta, hogy a befizetés határidejét az értesítés átvételétől számolják, hogy bizonyítható legyen: a kötelezett tud a pótdíjról.

Egy másik esetben a rendőrök úgy szabtak ki gyorshajtás miatt bírságokat, hogy tudtak a jelzőtábla hiányáról. Utóbb kiderült, hogy a rendőrségi dokumentumok szerint a több mint 300 megbírságolt autós mindegyike éppen 68 kilométeres sebességgel közlekedett, ami a biztos szerint figyelemreméltó adat.

A balatonalmádi két tannyelvű gimnáziumban egy utóbb alaptalannak bizonyult névtelen szülői panasz és az intézményfenntartó utasítása alapján tanárokat, tanulókat kérdeztek ki az igazgatói irodában diákmegmozdulásokról, politikai véleményekről és ezt jegyzőkönyvezték. Az ombudsman szerint ez a módszer sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és aggályos a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából.

Az ombudsman véleménye szerint szükség lenne olyan állásfoglalásra, amely figyelembe veszi az érintettek véleménynyilvánítási szabadságát és a világnézetileg semleges állami iskola funkcióját, a köznevelésért felelős államtitkár ezzel nem értett egyet. (MTI)