• A világ legnagyobb katonai szervezetét ősztől egy norvég politikus, Jens Stoltenberg vezeti.
• Nem kifejezetten militarista az előélete, a 60-as évek végén például tüntetéseket szervezett a vietnami háború ellen.
• 1990-ben a norvég rendőrség figyelmeztette, hogy ne barátkozzon szovjet diplomatákkal.
• Háromszor volt miniszterelnök, utolsó kampányában taxisofőrnek álcázva magát járta Oslo utcáit.
• Kinevezésével az USA üzent az európaiaknak: ne keverjék az EU-t a NATO-val.
• Lengyel, olasz, belga és portugál politikusok is nagyon akarták a posztot.

Péntek este hirdették ki, hogy Jens Stoltenberg lesz a NATO következő főtitkára, a hivatalát szeptember elejétől töltheti be.

Nem kellett volna ezzel így rohanni, őszig lett volna idő. Csakhogy ősszel még négy másik fontos pozíciót kell betölteni egy-egy európai politikussal: az EU tanácsának, bizottságának és parlamentjének is kell új elnök, továbbá új külügyi főképviselő is lesz. A NATO-ban ugyan vannak EU-n kívüli országok is (USA, Kanada, Törökország és Albánia), de a főtitkári poszt körüli osztozkodást bele akarták venni sokan a nagy EU-s alkuba. Ez úgy nézett volna ki, hogy az öt fontos pozíciót úgy osztják el, hogy a déliek és az északiak, a keletiek és a nyugatiak, balosok és jobbosok is kapjanak valamit. (Az biztos volt, hogy a NATO vezetője európai lesz és nem amerikai, a szokásjog ugyanis ezt diktálta.)

Azzal, hogy a NATO főtitkári posztot már most odaadták Stoltenbergnek, ez a pozíció kikerült ebből az összetett alkufolyamatból. Ezt leginkább az USA akarta így, ezzel is jelezve, hogy az EU és a NATO két külön dolog. Barack Obama múlt heti európai útján készítette elő a döntést. A választás abból a szempontból is üzenet Washingtonból az EU-nak, hogy az új főtitkár norvég: vagyis olyan ország politikusa, amely nem tagja az EU-nak.

Jens Stoltenberg előtt két fontos feladat van:

• kezelnie kell az orosz nyomulást,
• és meg kell győznie az európaiakat, hogy költsenek többet a hadseregeikre.

Mindkét területen komoly tapasztalatai vannak, valószínűleg ezért is éppen őt választották.

Tök máshonnan indult

Pedig nem úgy tűnt, hogy az USA vezette katonai szövetség élén teljesedik ki a karrirerje. Az már valószínűbb volt, hogy politikus lesz. Hiszen az apja miniszter volt, az anyja államtitkár, de még a nagynénje férje is külügyminiszter volt.

Stoltenberget szülei Waldorf-iskolába járatták, ami semmiképpen sem jelentett poroszos felkészülést a nagybetűs életre. Tizenévesen belépett a Vörös Ifjúság nevű szervezetbe, ami egy máig létező marxista csoport. Ennek aktivistájaként tüntetett a vietnami háború ellen. Betörték az USA követségének az ablakait, több barátját lecsukták.

Közgazdászként diplomázott, volt újságíró, dolgozott a statisztikai hivatalnak, és közben a norvég Munkáspártban lépkedett felfele a ranglétrán. 1990-ben a norvég titkosrendőrség figyelmeztette, hogy ne barátkozzon tovább a szovjet nagykövetség munkatársaival, mert a KGB be akarja szervezni, és máris aktát vezetnek róla, "Szteklov" fedőnéven emlegetve őt. Akkor már a Munkáspárt (ez Norvégiában egy balközép szocdem párt) ifjúsági szervezetének a vezetője volt.

1993-ban lett először miniszter, előbb az energetikai, később a pénzügyi tárcát vitte. 2000-2001-ben és 2005-2013-ban pedig Norvégia miniszterelnöke volt. A 2013-as választást ugyan ismét megnyertje a Munkáspárt, de az eredmény a parlamenti többség megszerzéséhez kevés volt, négypárti jobboldali koalíció alakult.

Stoltenbergnek emlékezetes húzása volt, hogy az utolsó kampányában álruhás taxisofőrként járta Oslo utcáit, és egy rejtett kamera vette, ahogy elbeszélgetett az utasokkal a politikáról. Később egy norvég lap bebizonyította, hogy az utazásokból készült kampányvideón szereplő tizennégy utasából legalább öt fizetett statiszta volt. Igaz, azt nem tudták, hogy a miniszterelnök vezeti a kocsit, csak azt, hogy valami politikai műsorhoz kell taxizniuk.

Kormányfőként bizonyított a NATO-nak

Miközben egész Európában csökkentették a katonai kiadásokat, kormánya folyamatosan emelte a hadsereg pénzét. Egészen addig, hogy most már Norvégia költ a legtöbbet fegyverkezésre Európában a lakosság számához képest (idén 7,2 milliárd dollárt jelent ez, vagyis minden egyes norvégra kb. 320 ezer forintnyi katonai kiadás jut. Ugyanez az arány Magyarországon: 24 ezer forint/fő).

Első miniszterelnöksége idején csapatokat küldött Afganisztánba, 2011-ben pedig hat bombázóval szállt be a norvég légierő a Líbia elleni háborúba. A norvég gépek 615 bevetésen 588 bombát dobtak le az afrikai országra.

A krími válság is sokat számított abban, hogy Stoltenberg lett a befutó. Ő ugyanis már bizonyította, hogy képes beszélni az oroszokkal: 2010-ben egy több mint negyvenéves vitát zárt le velük azzal, hogy megállapodtak a két ország közötti tengeri határról. Mindkét fél engedett korábbi követeléseiből. Az egyezség azért lett különösen sürgős, mert a tenger felmelegedése és a technológiai fejlődés megendegi, hogy olajfúrótornyok épüljenek azon a zord vidéken is.

Ugyan volt egy fura kalandja a szovjet diplomatákkal 25 éve, és kiegyezett az orosz kormánnyal 2010-ben, mégis úgy tartják számon, mint aki kemény lesz az oroszokkal a NATO vezetőjeként. A krími megszállás miatt nagyon élesen beszólt az orosz kormánynak a pártja legutóbbi kongresszusán, és kinevezésekor is azt nyilatkozta, hogy éppen az oroszok viselkedése mutatta meg, hogy mennyire fontos maradt a NATO.

Mások is akarták ezt a széket

A NATO-főftitkári posztra komoly érdeklődést mutatott még Radek Sikorski lengyel külügyminiszter, aki az EU biztonságpolitikai főképviselői székével még vigasztalódhat. Az olaszok nagyon nyomták Franco Frattini volt külügyminisztert, Obama állítólag csütörtökön, római látogatásán szembesítette az olasz kormányt azzal, hogy nem ő lesz az új főtitkár. Jose Manuel Barroso, az EU bizottságának mostani elnöke (portugál) is szívesen vette volna, ha a NATO élén folytathatta volna karrierjét. Az esélyesek közé tartozott Pieter De Crem belga hadügyminiszter, és egykori kollégája a brit Liam Fox is.

A dolog akkor dőlt el, amikor az amerikai, a brit és a német kormány megegyeztek Stoltenberg jelölésében. A többieknek csak rá kellett bólintaniuk.

Fű, Antartkisz

Stoltenberg felesége diplomata, két gyerekük van: a fiuk Sanghajban jár egyetemre, kínaiul tanul. A lányuk Dániában énekesnek készül.

Az új NATO-főtitkár két testvére közül a fiatalabbik tévés műsorvezető és heroinfüggő volt, a norvég sajtó alaposan feldolgozta a család küzdelmét az elvonókkal. Stoltenberg ekkoriban számolt be arról, hogy füvet maga is fogyasztott.

Stoltenberg hobbija a sífutás, néhány éve az Antartkiszon is tett egy nagyobb kirándulást sílécen.