A NATO főtitkárát a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is nyugtalanítja.

Novák Katalin szerint nincs ráhatása erre, ez nem az ő, és még nem is Orbán döntése.

Helsinki szerint a kárt valószínűleg „külső tevékenység” okozta, és az okot vizsgálják. Az ügy a regionális energiabiztonság miatti aggodalmakat és a gázárak emelkedését eredményezte.

Stoltenberg úgy véli, hogy ha az ukránok abbahagyják a harcot, az országuk megszűnik létezni.

Csütörtökön a NATO-főtitkára és Lukasenka fehérorosz elnök is elmondta, mi kellhet ahhoz, hogy végre béke legyen az orosz-ukrán fronton.

Az ukrán elnök szerint abszurd a „késedelem”.

Ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette be.

Jens Stoltenberg szerint Stockholm fontos lépéséket tett Törökország kéréseinek teljesítésére.

A 64 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta áll a szövetség élén.

Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnököt dühíti, ha azt hallja, hogy az ellentámadás a vártnál lassabban halad.

Erdogan elnök szerint a svédek még nem tettek eleget azért, hogy megváltozzon a török álláspont.

Összesen majd kb. 500 török katonával egészülnek ki a nemzetközi erők.

A norvégiai kínai nagykövetség szerint „a nemzetközi közösség számára világos, ki jelent valódi fenyegetést a regionális és globális békére”.

További tartalékosokat is készültségbe helyeznek.

Oroszország már a 15. hónapjában van a 3 naposnak tervezett háborújának – hívta fel a figyelmet Rob Bauer.