orosz-ukrán háború
Orbán: Magyarország nem fogja blokkolni a NATO döntéseit az orosz-ukrán háború ügyében
Szerda délelőtt Budapesten tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, utána pedig közös sajtótájékoztatót tartottak. A tájékoztatót Orbán kezdte, aki tisztelettel köszöntötte Stoltenberget, a „mi főtitkárunkat”, akinek szerinte Magyarországon közismerten magas reputációja van.
Orbán elmondta, hogy a találkozón hangsúlyozta a főtitkárnak, hogy Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, 1300 magyar katona vesz részt NATO-feladatokban és teljesítjük az összes kötelezettségünket. A megbeszélés másik témája az orosz-ukrán háború volt, és itt Orbán szerint közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a többi tagállamétól. Magyarország tudomásul veszi Orbán szerint, hogy az eltérő vélemények száma és súlya jelentős, és hálásak vagyunk azért, hogy mindig elmondhattuk a véleményünket.
De megváltoztatni nem tudjuk a többiek döntését, ezért Magyarország világossá tette, hogy nem kívánunk blokkolni olyan döntéseket, melyeket a többiek akarnak.
link
Forrás
Amit kért Magyarország, hogy minden NATO-n kívüli katonai akció csak önkéntesen történhessen (ahogy az a NATO alapokmányai is rögzítik amúgy), és ezt megerősítette a főtitkár Orbán elmondása szerint, így Magyarország megkapta a szükséges garanciákat.
Stoltenberg elmondta, hogy Orbánnal megvitatták ma az ukrajnai helyzetet, és a júliusi csúcstalálkozón arra számít, hogy a tagállamok megállapodnak a hosszútávú koordinációs és pénzügyi szereplésről. Orbán egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben az erőfeszítésekben, és a főtitkár ezt elfogadta. Mint fogalmazott, örül annak, hogy meg tudtak ma állapodni e magyar távolmaradás részleteiről: magyarok nem vesznek részt a misszióban és magyar pénzeszközöket sem használnak majd fel, ugyanakkor a magyar fél nem fogja akadályozni, hogy a többiek megállapodjanak ilyesmiről.
Orbán kérdésre válaszolva elmondta, hogy a NATO főtitkára világosan kifejtette, nincs olyan szándéka, hogy belekényszerítse Magyarországot az ukrajnai szerepvállalásba. A miniszterelnök beszélt arról, hogy később is jöhetnek majd nehéz pillanatok, újabb és újabb, a háborús bevonódás lehetőségét jelentő javaslatok kerülnek majd az asztalra, de azokat a vitákat majd akkor kell lefolytatni.
Szerencsénkre, tette hozzá Orbán, a NATO alapdokumentumai világossá teszik, hogy a NATO területén kívüli akcióban való részvétel csak önkéntes lehet, ezt erősítette meg most Stoltenberg is.
Magyarország világossá tette Orbán elmondása szerint, hogy 31 másik tagország döntését nem tudja és nem is akarja megváltoztatni.
Sem embert, sem pénzt nem küldünk, és Magyarország területét sem lehet felhasználni ehhez, és korrekt megállapodásnak nevezte Orbán, amire jutottak.
A Reuters arról kérdezte Stoltenberget, hogy Magyarország miniszterelnöke az ukrajnai missziót következetesen egy őrült ötletnek nevezte, és hogyan lehet így az egységet képviselnie a világszervezetnek, mire a főtitkár elmondta, hogy nagyon örülnek annak, hogy megtalálták a módját, hogy a NATO-szövetségesek ebben előre tudnak lépni, de közben elfogadják Magyarország álláspontját. Ez ugyanis nem egy kötelezettség, és Magyarország mindenben megfelel a kötelezettségeiben, most pedig kiderült, hogy a magyarok nem fogják blokkolni a többiek megállapodásait.
Kedden részletesen is írtunk arról, hogy Stoltenberg látogatása formálisan a júliusi washingtoni NATO-csúcs előkészítéséről szólhat, de gyakorlatilag főleg Ukrajna támogatásáról lesz szó. Mivel a védelmi szövetség tagjai tartanak attól, hogy Donald Trump esetleges győzelme miatt jövőre az Egyesült Államok már kevésbé lenne elkötelezett Ukrajna segítésében, ezért számos olyan funkciót, melyet most Washington koordinál, szeretnének átvinni a NATO égisze alá.
Mint cikkünkben írtuk, az Ukrajnának nyújtott katonai segítség koordinációjának a legnagyobb külföldi amerikai támaszponton, a ramsteini bázison van a központja, ezt is áthoznák a NATO alá, és a terv szerint az ukrán katonák kiképzése is NATO-keretek között történne, erre állítanának fel egy (hangsúlyozottan nem harcoló) ukrajnai NATO-missziót. Stoltenberg ezen kívül azt is szeretné, hogy a NATO-tagállamok egy Ukrajnának nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásról is megállapodjanak, mostanában főleg egy 40 milliárd dollár körüli nagyságrendről hallani.
Orbán viszont nagyon határozottan jelezte, sőt, hát erre építette fel egész kampányát is, hogy ebből Magyarország nem kér.
Partnerek
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.