Putyin ellencsapások lehetőségével fenyegette meg Európát, ha lehetővé teszik Ukrajnának, hogy orosz területeket támadjanak. "A NATO ezen képviselőinek, különösen Európában és különösen a kis országokban, tisztában kell lenniük azzal, hogy mivel játszanak” – mondta Putyin kedden Üzbegisztánban. „Nem szabad elfelejteniük, hogy ezek gyakran kis területű és nagy népsűrűségű államok. Ez komoly tényező, amelyet szem előtt kell tartaniuk, mielőtt mélységi csapásokról beszélnek orosz területen” – figyelmeztetett az orosz elnök. "Ennek az állandó eszkalációnak súlyos következményei lehetnek."

Putyin arra reagált, hogy egyre inkább napirenden van a nyugati távolsági rakéták és más nyugati fegyverzetek használata orosz katonai célpontok ellen. Ez egészen a közelmúltig vörös vonalnak számított, nagyjából az volt az alapvetés, hogy a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetése túlzott eszkalációs kockázatot jelentene. Emiatt az ukránok idáig főleg saját gyártású drónokkal támadták például Belgorodot és más oroszországi célpontokat. Ezek ellen azonban az oroszok egyre hatékonyabban tudnak védekezni, miközben Harkiv környékét a határ orosz oldaláról kilőtt siklóbombákkal fenyegetik.

Zelenszkij ukrán elnök folyamatosan kéri ennek a tiltásnak a feloldását, hogy nagy teljesítményű, nagyobb hatótávolságú rakétákat vethessenek be orosz területen is. Ezt Nagy-Britannia elsőként néhány hete már engedélyezte, és ezt szeretné más országokban elérni Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.

Washington ugyanakkor egyelőre vacillál. Sajtóértesülések szerint Blinken amerikai külügyminiszter már hajlik arra, hogy felülvizsgálják ezt az elvet, a washingtoni adminisztráción belül azonban heves vita folyik a tilalom enyhítéséről. „Az álláspontunk ebben a szakaszban nem változott. Nem engedjük meg az Egyesült Államok által szállított fegyverek használatát orosz területre irányuló csapásokhoz” – mondta kedden John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Európában ugyanakkor egyre több a támogatója a feloldásnak.

"A lőszeren és a légvédelmen kívül két dolog segíthet Ukrajnának elérni a fordulópontot a háború megnyeréséhez: növelni az ukrán katonák kiképzését, és megengedni, hogy Ukrajna katonai célpontokat támadjon Oroszországban"

– írta a Twitteren Hanno Pevkur észt védelmi miniszter.

Nagyobb jelentősége azonban a francia-német álláspontnak van, és ebben a felek ezúttal sem értenek egyet: Macron szokás szerint erősebb állításokat tesz, míg Scholz német kancellár jóval óvatosabb. Kettejük keddi berlini találkozóján ezzel együtt Scholz sem emelt jogi kifogásokat, Macron pedig egyértelműsítette, hogy amellett van: Ukrajna nyugati fegyverekkel is támadhasson katonai állásokat orosz területen.

„Úgy gondoljuk, lehetővé kell tenni számukra, hogy semlegesítsék azokat az orosz katonai bázisokat, ahonnan a rakétákat kilövik” – mondta a francia elnök, hozzátéve, hogy más, például polgári célpontok elleni támadásokat természetesen nem engedélyeznének.

Macron egy másik, Ukrajna támogatásával kapcsolatos érzékeny kérdésben is megnyilvánult, de ebben csak jövő hétre ígért konkrét bejelentést. Eszerint Zelenszkij június 6-i látogatásán (a normandiai partraszállás évfordulója lesz aznap) kommunikálják majd, hogy valóban mennek-e francia katonai kiképzők Ukrajnába. Szirszkij ukrán vezérkari főnök ezt egy hétfői nyilatkozatában már tényként kezelte, később finomítottak Kijevben a megfogalmazáson, mondván, folyamatban lévő tárgyalásokról van szó.

Ugyanez a két kérdés (nyugati fegyverzetek bevetése orosz bázisok ellen, valamint a nyugati kiképzők Ukrajnába küldése) volt a legérzékenyebb téma az uniós védelmi miniszterek keddi brüsszeli tanácskozásán is. Az uniós országok mindkét témában mélyen megosztottak – mondta a tanácskozás után Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője, hangsúlyozva, hogy ez minden tagállam saját döntése.

(FAZ, Le Figaro, Guardian)