Magyarországot elítélték, fizetni kell a kisegyházak kisemmizett lelkészeinek

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden elítélte a magyar államot az egyházi törvény miatt. Öt lelkész kártérítésre jogosult. A bírósághoz forduló kisegyházak összesen kétmilliárd forintnyi követeléséről csak később döntenek, de a mostani ítélet alapján rosszul áll a kormány. A magyar törvény sérti a vallásszabadságot, a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot.

Több magyarországi kisegyház fordult a bírósághoz a 2011 óta hatályos egyházi törvény miatt. Ez (és a magyar Alkotmánybíróság által kikényszerített módosítása) különbséget tesz az egyházak között. Az egyházakat megillető gazdasági előnyökkel (1% adó felajánlása, adókedvezmények adományok után stb.) ugyanis csak azok élhetnek, akiknek ezt a parlament külön megadja. Ezeket "bevett egyházaknak" hívják. Ahhoz, hogy ezt valaki kérhesse, eleve teljesíteni kell kritériumokat (100 éves működés, vagy 20 éves és a magyar népesség 0,1 százalékát elérő tagság például). És még ezután kell a parlament jóváhagyása.

A törvény bevezetése óta sok magyarországi egyház lényegében megszűnt jogi értelemben egyházként működni. A hívek ugyan gyakorolhatják a vallásukat, de valójában csak egyesületi, és nem egyházi formában.

A strasbourgi bíróság ítélete szerint a magyar gyakorlat több pontjában is megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A bíróság szerint nem lehetne egyház és egyház között különbséget tenni a törvény előtt, mert ez sérti a vallásszabadságot. A szerzett jogok elvétele általában is sérti a jogbiztonságot.

A bíróság szerint egyenként bizonyítania kellett volna a magyar államnak, hogy a jogaiktól megfosztott egyházak veszélyesek a magyar társadalomra nézve. Az a kormányzati érv, hogy "ezek akár bizniszegyházak is lehetnek" nem elég erős ahhoz, hogy elvegyék szerzett jogaikat, illetve diszkriminálják őket a többi egyházhoz képest.

Az egyházzá válás feltételei is diszkriminatívak Strasbourg szerint. Attól, hogy egy egyház nincs még száz éves, még nem kell hogy veszélyt jelentsen a társadalomra. Azt is diszkriminatívnak látják, hogy politikai döntés egy egyház állami elfogadása, szerintük ebben nem a parlamentnek kellene döntenie, hanem objektív elvek alapján valamilyen hivatalnak. Veszélyesnek tartják, hogy a mostani magyar rendszer alapján elvben minden választás után változhat, hogy melyik egyház tarthatja meg a jogait.

A bíróság most úgy döntött, hogy a magyar államnak kárpótlást kell fizetnie azoknak a lelkészeknek, akik azért nem kaptak fizetést 2012 februárja óta, mert egyházuk elvesztette régi jogait. Összesen öt egyházi személy perelt ilyen kárpótlásért, mindannyiuk igényét elfogadta a bíróság.

Számos egyház azonban az elmaradt 1 százalékok és számos egyéb veszteség után is kárpótlást követelt, összesen kb. kétmilliárd forintnyit. Erről most még nem döntött a bíróság, körülbelül fél év múlva jöhet az ítélet a nagyobb pénzekről.

Ez a bíróság nem az EU bírósága, ami szintén kedden ítélte el a magyar államot, hanem az Európa Tanács mellett működik, aminek 47 tagja van, köztük az EU-tól olyan távoli országok is, mint Oroszország. A bíróság azt ellenőrzi, hogy egyes országok betartják e az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Ellentétben asz EU bíróságával, ez a testület nem kötelezhet egy államot arra, hogy módosítsa törvényeit. Akkor sem, ha az a bíróság szerint ellentmond az egyezménynek. Viszont a rossz törvények kárvallotjai kártérítést követelhetnek, amit a bíróság megítélhet. Így érdemes egy idő után módosítani a rossz törvényeket, mert amíg az nem történik meg, addig folyamatosan lehet kártérítésekért perelni.

 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;