A norvégok nem akarták csak Lázárra bízni a magyaroknak szánt pénzt, ezért támadhatott rájuk

  • Lázár János nekiment a norvégoknak, mert LMP-s szálakat fedezett fel a Norvég Civil Támogatási Alap egyik, támogatásokról döntő bizottságban.
  • A Lázár az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium működése miatt támadt a norvégokra. Ez a testület azonban csak az Alap pénzeinek töredékét osztja.
  • A norvégoktól nagyságrendekkel több támogatási pénz érkezett, ezeket pedig az állam szervezetei osztották.
  • De amióta megszűnt az NFÜ, nem nagyon érkezik pénz.
  • Lehet, hogy emiatt idegeskedik Lázár?

Kedden, a választások után két nappal szokatlanul erős hangvételű levelet küldött Lázár János a norvég kormány EU-kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős miniszterének, Vidar Helgesennek. Az államtitkár azt kifogásolta, hogy a norvégoktól a magyar civil szervezeteknek szánt támogatás sorsát egy olyan konzorcium dönti el, amelynek több tagja „több szálon, nyíltan köthető” az LMP-hez.

Az államtitkár annyira fölszívta magát, hogy levelében már arra célozgatott, hogy a norvégok mintha egy „egypárti demokráciát támogatnának”. (Már hogy ez egy LMP-egypárti demokrácia lenne, Lázár sajátos nézőpontja szerint.)

Kevés pénzről döntenek a civilek

Norvégia 2016-ig, hároméves ciklusban összesen 40 milliárd forint támogatást ad magyarországi fejlesztésekre az EU-val kötött megegyezés alapján. Összesen 15, kevésbé fejlett tagállamot támogatnak. A támogatási rendszernek Magyarország a harmadik legnagyobb haszonélvezője.

Ezeknek a pénzeknek azonban csak kis szelete, nagyjából 4,4 milliárd forint megy a civil szervezeteknek. A komolyabb összegeket környezetvédelmi beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára szánják. Ezeknek a támogatásoknak a sorsáról nem civil bizottságok döntenek, hanem kormányzati szervek.

2013 végéig a támogatások sorsát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelte. A szervezetet, ami az EU-s támogatások lehívásáért és felhasználásáért is felelt, azonban év végére felszámolta a kormány, hatásköreit különböző minisztériumok között dobta szét, a felügyeletük pedig a Lázár vezette államtitkárság alá kerültek.

Erről a változtatásról azonban csak az utolsó utáni pillanatban értesítették a norvég felet, és az együttműködést szabályzó államközi szerződés módosítását sem kezdeményezték. A program felelős nélkül maradt, ez pedig nem tetszett a norvégoknak.

Ezért fordulhatott elő, hogy január óta nem érkeznek meg rendesen a források a Norvég Alapba. A norvég kormány látni szeretne egy olyan szervezetet Magyarországon, amelyre rá tudják bízni a támogatások kezelését.

Hasonló fennakadást okozott az NFÜ megszüntetése és a hatáskörök áthelyezése korábban az EU-s pénzek lehívásánál és kiosztásánál is.

Nem tűnik erősnek az LMP-s szál

Lázár levelében egyáltalán nem részletezi, hogy pontosan milyen információk birtokában ír politikai összefonódásról, de szerencsére a levél tényét is megíró Magyar Nemzet összeszedte a felmerülő aggályos kapcsolatokat.

A fő érv, hogy a norvégok civiltámogatási pénzeiről döntő konzorciumot, az Ökotárs Alapítvány vezeti, az alapítvány egyik társalapítója, Foltányi Zsuzsa pedig 2010-ben az LMP képviselőjelöltje volt. Foltányi, évtizedek óta foglalkozik magyarországi zöld- és civil mozgalmak szervezésével, a párt országos listájának a 134-edik helyén szerepelt, Ungváry Krisztián és Cserhalmi György mellett, aktívan sosem vett részt a párt munkájában.

Az Ökotárs igazgatója a másik LMP-gyanús személy: őt az LMP jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsába. Maga Schiffer András is tagja volt az Ökotárs Valódi Civil Partnerség-díját odaítélő kuratóriumnak. Végül: Kaufer Virág, miután lemondott a (LMP-s) mandátumáról, és otthagyta a Parlamentet, pályázati értékelőként vett részt a konzorcium munkájában.

Kaufer felvétele előtt volt is vita arról az alapítványnál, hogy egy egykori képviselő megbízásával nem nyitnak-e szükségtelen támadási felületet maguk ellen. Végül az az érv győzött, hogy mivel Kaufer civil múltját és szakmai felkészültségét nem lehet vitatni, egy normális országban ebből nem lehet gond.

Nem most kezdték

A Norvég Alap már 2008 és 2011 között is nyújtott támogatást Magyarországnak. A civil pénzek sorsát akkor is a mostani konzorcium felügyelte. 2011-ben nyílt pályázaton indultak újra a pozícióért, amit el is nyertek. Arról, hogy milyen elvek mentén osztják a pénzt, nem a konzorcium tagjai döntenek, ezt a norvég fél szabja meg, ezek közös alapelvek mind a tizenöt támogatott tagállamban.

Honlapjukról kiderül, hogy mi az alap célja: „hogy segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában. A támogatók döntése értelmében ezen belül az Alap kiemelt figyelmet fordít az emberi és kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot".

Az alap szinte az egyetlen pénzforrása sok olyan civil szervezetnek, amely teljesen támogatás nélkül maradt, miután a kormány 2011-ben megszüntette a Nemzeti Civil Alapot, és helyette létrehozta a Csizmadia László CÖF-elnök vezette Nemzeti Együttműködési Alapot.

2013 nyarán a Heti Válasz már indított egy támadást a Norvég Civil Támogatási Alap ellen, akkor Soros Györgyre próbálta rátolni a norvég pénzek kiosztását. Tove Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete is reagált a vádakra.

Kinek szól a levél?

Egy másik lehetséges megfejtés szerint Lázár levelének nem norvég kormány a valódi címzettje, hanem a hazai civil szféra és a különböző támogatási pénzeket kiosztók. Egyszerűen erőt akart demonstrálni. Egy távoli, gyakorlatilag veszélytelen ellenfélbe kötött bele, és a reakciója az ügy jelentőségéhez képest szinte komikusan eltúlzott. „Egyszerűen azt akarta elérni, hogy itthon mindenki beszarjon” – mondta egy trágár forrásunk.