Ön is lehet egy évre gazdag bankár a legfelső tízezerben

Ha azt olvassa, hogy 1%, vagy a felső tízezer, ön, kedves olvasó, valószínűleg ezt képzeli el.

The_Subsidised_Mineowner

Vagy ezt.

I_Like_a_Little_Competition

Vagy esetleg ezt.

Heroes_Unlimited__Fat_Cat_by_masterriftsgm

A legfelső egy százalékról, a szupergazdagokról él a társadalomban egy viszonylag fix kép. Ennek része az is, hogy létezik egy éles határ a felső 1 és a maradék 99 százalék között, amit nem lehet átlépni. Aki szupergazdag, az szupergazdag is marad, aki meg szegény, az nem fog munkával feljutni a csúcsra.

Kövér macskák

Egy kutatás viszont most részben megcáfolja ezt. Mark R. Rank és Thomas A. Hirschl professzor a Cornell egyetemen. 25 és 60 közötti emberek adatait nézték végig az elmúlt 44 évből, amiből egészen meglepő dolgok derültek ki a vagyoni egyenlőtlenségekről.

A határ ugyanis átjárható. A két kutató a fizetést és a bevételeket vizsgálta. A vizsgált emberek 12 százaléka volt a 44 év alatt legalább egy évig a legfelső egy százalékban, és 39 százaléka volt egy évig a legfelső öt százalékban.

56 százalékuk volt legalább egy évig a legfelső 10 százalékban, és egészen döbbenetes 73 százalékuk volt ugyanennyi ideig a legfelső 20 százalékban. Az derül tehát ki, hogy az emberek nagy része aktív élete során legalább egy évig elég jól keres. Sokáig jól keresni viszont sokkal nehezebb. Amíg 12 százalék volt egy évig a legfelső egy százalékban, addig csak 0,6 százaléknak sikerült ezt tíz évig folyamatosan elérnie.

Egy évig szegénynek lenni

A legfelső 1 százalékról alkotott kép tehát sokkal statikusabb, mint amilyen valójában. És ez ugyanígy igaz lefelé is. Az amerikaiak 56 százaléka legalább egy évig kifejezetten szegény lesz 25 és 60 éves kora között.

Ugyanezt támasztja alá az adószakértő Robert Carroll kutatása is – ő az amerikai adóhatóság adatait nézte meg 1999 és 2007 között. Azt látta, hogy az egymillió dollár felett keresőknek csak a fele tudta ezt egy évnél tovább tartani. És az egymillió dollár fölött keresőknek csak hat százaléka keresett kilenc évig folyamatosan ilyen jól.

Az adóhatóság is megnézte ezeket az adatokat. Ők a 400 legnagyobb adózót vizsgálták, akiknek a 73 százaléka csak egy évig volt a listán, és a 400 emberből csak nyolc szerepelt rajta tíz évnél tovább.

Tőke

Persze a bevétel csak egy szempont. Thomes Piketty például nem is erről írt a Tőke a XXI. században című könyvében, amit sokan már most az év gazdasági könyvének tartanak. Ő pont nem a bevételek, hanem a felhalmozott vagyon változatlansága mellett érvel (elég tágan használja a tőke fogalmát, minden tőke, ami vagyon).

Piketty szerint egyre szélesebbre nyílik az olló a társadalmi egyenlőtlenségekben, és lassan visszajutunk abba a balzaci világba, amikor csak örökösödéssel lehet vagyonhoz jutni, munkával nem. A jövedelmi különbségek kutatása ezt például egyáltalán nem cáfolta, mert ha valami, akkor az kiderül belőle, mennyire efemerális a jó fizetés.