Compton 2010-ben az USA nyolcadik legsúlyosabb városa volt, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben vagy 30 százalékkal visszaesett a bűnözés. A 80-as és 90-es években a főleg feketék lakta városban rengetegen meghaltak az utcai bandák háborújában, és a crack elterjedése csak rontott ezen. Az N.W.A. tette ezt a helyet világszerte ismertté.

Aztán a rendőri erők megduplázásával a gyilkosságok 38 százalékkal csökkentek. Itt vezették be a „Gifts for Guns” akciót, amiben a helyiek 50-100 dolláros utalványokra cserélhették a fegyvereiket.

Lenézik az embert

Most viszont szintet lépnének a rendteremtésben. Egy tömeges megfigyelőrendszer teszteléseként 2012-ben a Los Angeles megyei seriffiroda polgári repülőket küldött Compton fölé, ami nagy felbontású videókat készített a 26,4 km²-es város teljes területéről – írja a The Atlantic.

Erről a lakók semmit sem tudtak.

A megfigyelőrendszer gazdája, Ross McNutt azt mondta, a technológia, amit megpróbál eladni a rendőrségnek, hasonló a Google Earth-höz, mert a megfigyelt területen bárhol rá lehet közelíteni a képre, és vissza is lehet tekerni a felvételt. A bekamerázott repülők egyszerre hat óráig tudják a magasból megfigyelni a várost.

McNutt Irakban és Afganisztánban segített kiépíteni nagy területet ellenőrző megfigyelőrendszereket, ezekhez hasonlót árul most az Egyesült Államokban is. Azt állítja, hogy az egész rendszer olcsóbb, mint egy darab rendőrségi helikopter, és kevesebbe kerül egyórányi működtetése, mint egy helikopteré, miközben tízezerszer akkora területet tud megfigyelni.

Itt egy majdnem félórás dokumentumfilm a rendszerről:

Douglas Iketani, a Los Angeles-i seriffiroda őrmestere, aki – egyáltalán nem negatív értelemben – a Big Brotherhöz hasonlította a kísérletet, maga is elismerte, hogy a nyilvánosság elől azért titkolták el a projektet, mert féltek a felháborodástól. Tehát a közalkalmazottak tudatosan semmibe vették az általuk képviseltek akaratát.

Iketani szerint főleg arra jó egy ilyen rendszer, hogy az eddig megoldhatatlan tűnő, tanúk, térfigyelő kamerás felvételek és ujjlenyomatok nélküli bűncselekményeket is megoldhatják. Az őrmester azzal akarja kifogni a szelet a fanyalgók vitorlájából, hogy:

„Biztos vagyok benne, hogy amint az emberek hallani fognak arról, hogy ez a kísérlet lement, egy kicsit talán idegesek lesznek. De tudván, hogy nem látunk be a hálószobaablakukon, a medencéjükbe és a zuhanyzójukba, biztos vagyok benne, hogy elfogadják az új rendszert. Amennyi technológiával élünk a mai korban (kamerák az ATM-ekben, minden kiskereskedelmi boltban és szupermarketben, egy csomó kereszteződésben, jelzőlámpákon) az emberek már hozzászoktak, hogy állandóan figyelik őket.”

A CIR tényfeltáró újság azt írja, hogy még egy rendőrség sem vásárolta meg a megfigyelőrendszert, de nem a közfelháborodás miatt, hanem mert még nem működik hibátlanul, az arcfelismerésre még nem képes. De valószínűleg nem kell már sokat várni arra, hogy elháruljon ez az akadály, hiszen a San Diegó-i Chula Vistában a rendőrök már használnak arcfelismerő szoftvert, ami állítólag százból egyszer téved.

Eközben Budapesten (1984)

Itthon már teszteltek egy hasonló, ugyan primitívebb, viszont interaktívabb térfigyelő rendszert is. Budapesten, a rossz hírű VIII. kerületben 16,5 millió forintból telepítettek a közterület-felügyelők és a rendőrök hangos kamerákat, de a comptoni kísérlettel ellentétben egyáltalán nem titokban. Ezekkel rászólhatnak a szabálysértőkre, „hogy fejezzék be a helytelen viselkedést, garázdálkodást”. (Azok persze nem szólhatnak vissza.) Ha a felszólítás nem elég, a járőrök perceken belül a helyszínre érkeznek.

A józsefvárosi önkormányzat már a tesztüzem alatt elbüszkélkedett ezzel a sikeres akcióval:

„Történt ugyanis, hogy egyik este a kamera megfigyelő ügyeletes kisebb csoportosulásra lett figyelmes a Nap téren. Hamar egyértelművé vált, hogy a fiatalok nem dohányt szívnak, hanem kábítószeres cigaretta jár kézről-kézre. A helyszínre érkező járőrök láttán a csoport tagjai megpróbálták gyorsan eltüntetni a bizonyítékokat, de a kamera figyelő ügyeletes hangos tájékoztatása alapján a járőrök megtalálták a kábítószert és az ahhoz szükséges kellékeket.”

Tömeges jogsértés

Az egy dolog, hogy Magyarországon nem nagyon van alkotmányos kultúra, de ami Comptonban ment, az rengeteg amerikait félelemmel tölt el. A ma már Putyinnak alákérdező volt NSA-alkalmazott Edward Snowdenen kívül több polgárjogi és adatvédelmi csoport (például az Electronic Frontier Foundation internetes jogvédő szervezet vagy az American Civil Liberties Union) is aggódik amiatt, hogy a polgárok feletti kormányzati felügyelet folyamatosan nő. Szerintük ennek az lesz a vége, hogy a tömeges ellenőrzött társadalomban rendkívül korlátozottat lesznek – ha egyáltalán lesznek még – a politikai és személyes szabadságjogaink.

Az FBI-nak egyébként 147 millió mugshotból (bűnügyi nyilvántartásba készült arckép) és ujjlenyomatból van adatbázisa, jelentős részben nem bűnözőktől.