A rohingyák a világ egyik leginkább nyomorúságos sorban élő kisebbsége. A muszlim közösség Mianmar észak-nyugati részén él, teljes elszigeteltségben és kiszolgáltatottságban, a többségi, buddhista társadalom gyűlöletének kitéve.

A Reuters riporterei azután utaztak be a menekülttáborokba, hogy a mianmari kormány év elején több nemzetközi civil szervezetet kiutasított az országból, köztük az Orvosok határok nélkül nevű egészségügyi szervezetet is. A szervezet több mint két évtizede volt jelen az országban, ők látták el az ország 30 ezer HIV-fertőzöttjét is. A kormány azután döntött a kitiltásáról, hogy a szervezet kiadott egy jelentést, ami szerint munkatársaik a rohingya kisebbség tagjait látták el egy olyan, etnikai alapú vérengzés után, ami az ország hivatalos álláspontja szerint meg sem történt.

Azok pedig, akik ottmaradhattak segíteni, azóta pokolibb helyzettel kell megküzdjenek, mint korábban bármikor. Az alultápláltság, az éhezés mindennapos a táborokban, ahova az etnikai konfliktusok elől menekültek otthonaikból a rohingyák.  Az alatt a három hét alatt, amióta a nemzetközi orvoscsapatot kiutasították az országból,  az egyik táborban dolgozó önkéntes szerint hat gyerek halt meg.

Mianmarban a rohingyákat úgy kezelik, mint akik jogosulatlanul élnek ebben az országban. Nem kaphatnak állampolgárságod, holott többségük családja generációk óta ugyanott él. Egy friss ENSZ-jelentés szerint a térségben nincs elég élelmiszer, friss víz és elegendő gyógyszer. Hogy 2012-ben hogyan szabadult el Rakhine államban a pokol, és miért kellett rengeteg rohingyának táborokba menekülnie, arról itt írtunk hosszabban.

A kormány szerint persze minden a legnagyobb rendben van. Rakhine állam kormányának szóvivője, Win Myaing azt kevéssé hihető történetet mondta el a Reutersnek, hogy ezekben a táborokban él pár ember, akik minden odalátogatónak ugyanazokat a beteg gyerekeket mutogatják. Amikor pedig a kormány felkínálta, hogy segítséget nyújtana, az ajánlatot visszautasították.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya felszólította már a mianmari kormányt, hogy engedjék vissza a segélyszervezeteket, de mindennek eddig nem sok hatása volt. Barack Obama várhatóan az országba utazik az év végén, mert idén Mianmar látja vendégül régiós csúcstalálkozón a környék fontosabb gazdasági szereplőit. A jelek szerint nagy lesz rajta a diplomáciai nyomás, hogy visszaállítson olyan szankciókat az országgal szemben, melyek a katonai junta 2011-es bukása óta szűntek meg. Múlt héten Malajziából már figyelmeztette a mianmari kormányt, hogy országuk nem fog sikerre jutni, ha elnyomják a muszlim lakosságot.

A táborokban viszont hétről hétre romlik a helyzet. Az NGO-k távozása óta nem tudni pontosan, hányan éhezhetnek, és hogy mennyi gyógyszerre lenne szükség.