Budapesten kezdte karrierjét a sztártörténész, aki újrarajzolta Amerika térképét

TUDOMÁNY
2014 május 05., 18:02
comments 8

colin_woodward

Hogyan került Magyarországra?

Először cserediákként érkeztem Budapestre az akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek nevezett intézménybe, 1989 őszén. Abban az időben bámulatos volt ebben a térségben élni és utazgatni. Pontosan azon a napon léptem át a határt Hegyeshalomnál, amikor Magyarország megengedte a több tízezer nyugatra vágyó kelet-németnek, hogy csak úgy elhagyják az országot; azon a napon, amikor elmentem, éppen Ceausescu holttestét mutatták a tévében. A közgázos professzoraink – Bod Péter Ákos, Jeszenszky Géza – tárgyalásban álltak a párthivatalnokokkal, mi pedig a (háromnapos!) hétvégéken sokat utaztunk a környező országokba, ahol láttuk kibontakozni az ottani eseményeket is.

1991-ben tértem vissza újságíróként, és egy tízhetes szünetet kivéve egészen 1996-ig jórészt Budapesten dolgoztam. Máig is ez életem legfeledhetetlenebb időszaka – a történelmi változás ideje volt ez, hihetetlenül szép és tragikus pillanatokkal. Ha valaki feltalálná az időgépet, azonnal újraélném.

Az újságírás rohangálós szakma, egy könyv megírásához több kutatás, idő és türelem kell. Hogyan működik együtt a kettő?

Mindig próbáltam szinergiát teremteni az újságírás és a könyvírás között, főleg az óceános könyvnél – ott a kontinensek közötti utazgatás költségeit főleg azok az újságoktól és magazinoktól érkező megbízások fedezték, amik ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amikről a könyvemhez nyomoztam.

Az újabb könyvek történelmi tárgyúak, így azokról általában a megjelenésük után nyílik alkalmam írni vagy beszélni. A kalózos könyvből (The Republic of Pirates) forgatta az NBC az egyórás filmet, és történelmi konzultánsként dolgozom az Ubisoft játéka, az Assassin's Creed 4. részén, ami nagyjából ott és akkor játszódik, mint a könyvem. Több cikket is írtam magazinokba és sokat beszéltem arról, hogy ki volt valójában Feketeszakáll és a többi kalóz. A jövő héten Észak-Karolinába utazom, ahol beszállok egy dokumentumfilm forgatásába Feketeszakáll zászlóshajójáról, az Anna királynő bosszújáról, és pár nappal később megyek itt Maine-ben interjút adni. Úgy látszik, a kalózok iránti érdeklődés soha nem lankad.

Hogy jött létre az NBC-s Crossbones? Ön kereste a társaságot, vagy fordítva?

Megkeresett egy televíziós dramaturg, aki megírta a koncepciót, és mit ad isten, eladta az NBC-nek. A szerepem annyi, hogy én vagyok a "könyvének alapján" ember, ami azt jelenti, hogy ha bejön, végre vehetek egy nyaralót a Balatonnál. A sorozatot Neil Cross, a BBC-s Luther készítője írta, és John Malkovich játssza benne Feketeszakállat. Május 30-án mutatják be az USA-ban. Nincs róla semmi belső infóm, és azt sem tudom, mikor mutatják be külföldön, de remélem, eljut a Kárpát-medencébe.

Az American Nations évekkel ezelőtt jelent meg, de a nagy sikerre további évekig kellett várni. Miért? És hogyan képes együtt élni a hirtelen jött hírnévvel?

Az American Nationst elég jól fogadták 2011-ben, amikor először megjelent. Kapott egy kisebb díjat, és a New Republic az év legjobb könyvének választotta. De igaz, hogy tavaly novemberben szerencsésen újra felfedezték, miután írtam róla egy cikket a régi iskolám, a Tufts Egyetem lapjába. A cikkben benne volt egy színes térkép az én észak-amerikai "nemzeteimről", és azonnal virálissá vált, ahogy a Twitteren meg a Facebookon mondják. Aztán felkapta a Washington Post, ahol néhány nap alatt több millióan olvasták, és ennek hatására megjelent a BBC World Service, a National Public Radio, az MSNBC, a Bloomberg és legalább egy tucat újságíró a nagy lapoktól, akiknek úgy egy hét alatt egyfolytában adtam az interjúkat. A tanulság: ha azt akarod, hogy a könyved virálissá váljon, győződj meg róla, hogy színes hozzá a kép. A könyv és a hozzá kapcsolódó paradigma mostanra részévé vált az amerikai regionalizmusról folytatott párbeszédnek – ami itt folyamatosan előkerül az erős regionális politikai polarizáció idején – és persze az ember azt is reméli, hogy ez így történik majd.

photo_camera Forrás: Tufts University

Hozzáteszem, hogy a hírnevem bizonyos körökre korlátozódik: a maine-iekre, azokra, akiket érdekelnek a kalózok és a kalózkodás, és a "big picture" iránt érdeklődő politikafüggőkre. Néhány hete itt Portlandban egy pincérnő visszahozta a hitelkártya-bizonylatot, és megkérdezte: "Maga Colin Woodard ... Az Író?", de ez volt az egyetlen ilyen alkalom, és még messze vagyok attól, hogy aláírást kérjenek tőlem az utcán vagy ilyesmi. Hála istennek.

Az American Nations alapállítása, hogy a ma Amerikában élők viselkedését, kulturális értékeit és főleg azt, hogy hogyan szavaznak a választáson, egyáltalán nem a létező államhatárok, hanem az ön által felrajzolt régiók határozzák meg. Milyen módszerrel dolgozott, és hogy jutott erre a következtetésre?

Az American Nationsben felrajzolt határok a kontinens korai euro-amerikai letelepülési mintáin alapulnak. Az itteni európai kolóniákat különálló, gyakran egymással ellenséges embercsoportok alapították, és mindegyiknek megvolt a maga véleménye arról, hogyan kellene kinéznie az ideális Amerikának. Ezek aztán csaknem kizárólagos telepes csoportokban szóródtak szét a kontinens keleti részén, és megalapozták a saját régiójuk "kulturális DNS-ét". Más kutatók sok ilyen letelepülési mintát feltérképeztek genealógiai vagy antropológiai források alapján, bár nekem néha másfajta bizonyítékokat kellett felkutatnom arra nézve, hogy miért alakultak így a határok egyes kultúrák között: ilyen volt az egyes egyházak felekezeteinek koncentrációja különböző történelmi időpontokban; az a munka, amit a nyelvészek végeztek az amerikai (vagy kanadai) angol különböző dialektusairól; az egy főre eső rabszolgatartók koncentrációja mondjuk 1860-ban; és egyes esetekben a szavazói viselkedés megyénkénti vizsgálata azokon a kulcsfontosságú választásokon, ahol a jelöltek vagy a fontos témák területi alapon polarizálódtak.

Egyáltalán nem vettem figyelembe a közelmúltbeli választási térképeket, és nem kezdtem azok alapján vonalakat rajzolgatni, de nagyon kielégítő érzés volt azt látni, hogy mondjuk a korai New England-i vagy az Appalache-hegységbeli település határai ilyen tisztán tükröződtek a két évszázaddal későbbi ohio-i vagy illinois-i választások eredményeiben.

Sokszor kérdezik, hogyan álltam elő az American Nations ötletével. Erre mindig azt mondom: úgy, hogy foglalkoztam a kommunizmus összeomlásával Kelet-Európában, és azokkal az etnikai-nacionalista feszültségekkel, amik utána következtek. Soha nem felejtem el, ahogy 1990 környékén ülök egy dunaújvárosi sörözőben, ahová vasgyári munkások jártak, és valaki perceken belül felrajzolja nekem egy söralátét hátuljára, hogyan csonkította meg Magyarországot a trianoni békeszerződés. A világnak azon a részén az emberek ismerik saját történelmüket, Észak-Amerikában általában nem, bár a világunkra ugyanúgy hatással van.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.