Aki dolgozni akar, az jöhet

  • Jonathan Knott budapesti brit nagykövet tapasztalatai szerint kevesebb lett a kiszámíthatlanság a magyar gazdaságpolitikában.
  • Minél kevesebb lesz a kiszámíthatlanság, annál több befektetés érkezhet.
  • Aki dolgozik, azt továbbra is várják Angliában, de segély már nincs a keleti EU-s állampolgároknak.
  • Sok múlik az oroszok vasárnapi viselkedésén.
  • A brit kormány azt akarja, hogy semmibe se legyen kötelező részt venni az EU-ban.

Két éve azt mondta, hogy közvetítenie kellett brit vállalatok és a magyar kormány között, a különadók és a váratlanul bevezetett törvények miatt. Változott a helyzet? Jobb befektetési célpont lett azóta Magyarország a britek szerint?

A brit befektetőknek a legfontosabb szempont a stabilitás. Nekem azt mondják, hogy az utóbbi időben kevesebb a kiszámíthatatlanság Magyarországon mint korábban.

David Cameron miniszterelnök levélben gratulált Orbán Viktornak a választási győzelméhez. Ebben kitért arra is, hogy tanulni kell az EBESZ kritikáiból, amelyek rámutatnak az új magyar választási szabályok problémáira. Miért volt fontos erre külön kitérni a gratuláció mellett?

A levélben Cameron kitért arra is, hogy 2010-ben a brit kormány is kapott kritikai megjegyzéseket az EBESZ-től. A saját példáján keresztül hívta fel a figyelmet, hogy érdemes tanulni ezekből az ajánlásokból. Annyiról van csak szó, hogy az EBESZ konstruktív kritikáiból minden országnak érdemes tanulnia.

Fotók: Botos Tamás

Követik a norvég és a magyar állam vitáját?

Igen, de a sajtóban nem kívánok erről semmit se mondani.

Nagy vita van Angliában a vendégmunkásokról, akik az EU keleti feléből, így például Magyarországról érkeztek. Várható szigorítás? Akarhat Nagy-Britannia mentességet az EU-tól ezen a területen?

A brit kormány módosított a szociális ellátásra jogosultak körén. Korábban a nem brit állampolgárok is nagyon komoly juttatásokra számíthattak. Megvizsgáltuk a francia, a német és a holland példákat, és arra jutottunk, hogy az EU-s országokból érkezőkkel elképesztően nagyvonalúak voltunk. Sokan csak a segélyért jöttek. Aki dolgozni érkezik Nagy-Britanniába, azt továbbra is szívesen fogadjuk. Azokból viszont nem kérünk, akik csak a segélyért jönnének.

A szigorítás miatt sok magyar hagyta el Nagy-Britanniát?

Ezt nem tudjuk, mert nincsenek statisztikáink erről. Az viszont nyilvánvalóan látszik, hogy nagy hullám nem érkezett most, annak ellenére sem, hogy januárban a munkaerőpiac megnyílt a bolgár és a román állampolgárok előtt is.

12_jonathan_knott_brit_nagykovet

Nagy-Britanniában jelenleg is épül atomerőmű. Holott Európa több részén inkább a megújulókat fejlesztik, például Németországban és a skandináv országokban is. Miért vannak az atom mellett? 

Nem is csak egy atomerőmű építését tervezzük. Az atomenergia része a brit energiamixnek, és minden országnak joga van meghatározni, hogy miből milyen arányban használ. Mellette nagyon komoly szélerőműparkokat is építünk, szárazföldieket és tengerieket is. Földgázt is használunk és szenet is. A biztonságos ellátáshoz és az olcsó áramhoz szükségünk van atomenergiára is. Ez a két szempont a döntő a mix kialakításakor.

Akkor elvi fenntartásuk biztosan nincs a paksi bővítéssel szemben. Az sem okozhat problémát, hogy orosz pénzből orosz cég építkezne Pakson?

A most épülő Hinkley Point-i erőművet egy francia cég építi kínai pénzből. Nem is lehetne elvi kifogásunk az ellen, hogy más nemzetet is bevonnak a magyarok. Hogy a részletek megfelelnek-e az európai elvárásoknak, azt pedig az Európai Bizottságnak kell eldöntenie. Ha ők elégedettek lesznek, akkor mi is azok leszünk.

14_jonathan_knott_brit_nagykovet

Az oroszokról

 Az EU korántsem egységes az ukrán válság kezelésében. Míg például a lengyelek sokkal keményebbek lennének az oroszokkal szemben, addig a németek (és velük a magyarok) inkább visszafogottságra intenek. A britek melyik vonalat követik?

Szerintünk kulcskérdés, hogy a vasárnapi ukrán választást megtartják-e, és sikeres lesz-e. Alapvetően fontos, hogy az oroszok ezt ne akadályozzák meg, ne avatkozzanak közbe, ne keltsenek félelmet. Ha lesz demokratikusan megválasztott vezetése Ukrajnának, akkor el lehet kezdeni a konszolidációt. Az EU eddig meg tudott egyezni a szankciókban Oroszország ellen, és ha az oroszok nem tartják tiszteletben a vasárnapi választást, akkor még komolyabb szankciók jöhetnek.

Nagy-Britannia támogatja azt a javaslatot, hogy a NATO telepítsen katonákat az ukrán határ közelében lévő országokba, így Magyarországra is?

A szeptemberi cardiffi NATO-csúcs egyik fontos témája lesz ez, még nincs erről határozott brit álláspont. Nagy-Britannia egyébként már küldött harci repülőgépeget a térségbe, hogy kifejezze szolidaritását az itteni NATO-tagokkal.

5_jonathan_knott_brit_nagykovet

Nagy-Britanniának komoly üzleti kapcsolatai vannak Oroszországgal: sok gazdag orosz tartja a pénzét Londonban, és a Gazpromtól is sok gázt vásárolnak. Ugyanakkor katonai nagyhatalomként geopolitikai okokból nem engedhetnék az orosz terjeszkedést. Mi számít most jobban: a gazdasági vagy a biztonsági érdek? Szét lehet ezt választani?

Valóban sok orosz pénz van Londonban, és sokat is vásárolunk orosz energiahordozókból. Ám azt gondoljuk, hogy a nemzetközi jog betartása mindennél fontosabb.  Ha az oroszok megsértik a nemzetközi jogot, akkor az első sorban küzdünk, hogy ennek legyenek következményei. Ehhez tartjuk magunkat akkor is, ha gazdasági veszteségeket kell elszenvednünk. Senki sem kaphat szabad kezet a nemzetközi jog megsértésére, Oroszország sem.

Brüsszelről

2012-ben azt mondta, hogy Nagy-Britanniában nem lesz népszavazás arról, hogy kilépjenek-e az Európai Unióból. Ehhez képest idén David Cameron miniszterelnök népszavazást ígért a kilépésről, 2017-re. Mi változott? A brit közvélemény hangulata? Az EU lett rosszabb?

Fontos itt megjegyeznem, hogy a népszavazásról szóló ígéret Cameron részéről egy politikai gesztus, és nem része a hivatalos kormányprogramnak. Ez a konzervatív párt ígérete arra az esetre, ha megnyerik a következő választást. A kormányt és a királynőt szolgáló diplomataként a párt álláspontjáról nem tudok nyilatkozni. A kormánynak az az érdeke, hogy az EU minél jobban működjön. A miniszterelnök meglátásom szerint abban bízik, hogy meg tudja mutatni a választóknak, hogy az EU képes a javulásra, és akkor a többség a tagságra fog szavazni.

10_jonathan_knott_brit_nagykovet

A brit kormány azt vizsgálja, mit lehetne visszavenni nemzeti hatáskörbe Brüsszeltől. A német kormány viszont – legalább az eurózóna számára – éppen ellenkezőleg, a brüsszeli hatáskörök erősödését akarja. A német pénzügyminiszter például kívánatosnak tartaná, ha külön parlamentje lenne a zóna tagállamainak. Működőképes lehet két EU egymás mellett, két intézményrendszerrel, különböző szabályokkal? Van ennek értelme?

Az EU-nak nem arról kell szólnia, hogy egy szuperállamot hozzunk létre. Az EU-nak az emberek jólétéről és a békéről kell szólnia.

A brit kormánynak világos elképzelése van arról, hogy milyennek kellene lennie egy fenntartható, és az embereket szolgáló uniónak. Elsősorban versenyképesnek kell lennie, és növekednie kell. Ehhez nyitottabb gazdaság szükséges, például az, hogy a szolgáltatásokra is vonatkozzanak az egységes piac szabályai. Több szabadkereskedelmi egyezmény kell a külső partnerekkel, például az Egyesült Államokkal. Sokkal jobb szabályozási rendszer kell, de nem a szabályok számának növelésével: ha hozunk egy új szabályt, akkor töröljünk el két régit.

7_jonathan_knott_brit_nagykovet

Nem hiszünk abban, hogy mindenkinek ugyanaz a megoldás a jó. Lehet ez az eurózóna, a schengeni övezet, mindenki csak abban legyen benne, ami neki megfelel. Rugalmasságra van szükség. Úgyhogy nem jó, ha például az eurózóna diktál mindenkinek, hogy mit lehet, és mit nem lehet. Méltányosabb Európára van szükség.

És kezdeni kell valamit a demokratikus deficittel is. Szerintem nagyon kevesen tudják, hogy kik képviselik őket az Európai Parlamentben, és az európai közvélemény-kutatások szerint a többség nem bízik az EU-s intézményekben. Mindezek ellenére az Európai Parlamentnek egyre több hatalmat adtunk az utóbbi években. Ez a kísérlet nem volt sikeres. Úgyhogy szerintünk a nemzeti parlamenteknek vissza kell kapniuk a jogot, hogy a törvényeket elsősorban ők hozhassák meg. Veszélyes, hogy az emberek nem tudják követni, hogy hol születnek a döntések. Azt szeretnénk, ha a nemzeti parlamentek megvétózhatnák az európai törvényeket.

Mindezek azonban nem EU-ellenes javaslatok, hanem az EU fenntarthatóságát, élhetőségét biztosítanák.