Ma van a magyar Honvédelem napja. Ez alkalommal közzétettünk egy óriási méretű gifet, amely a magyar hadsereg személyi állományát ábrázolja, mintegy digitális díszszemleként.

Anyagunkhoz, a következő pontosítást küldte a Honvédelmi Minisztérium  sajtóosztálya. Levelük második felét változtátás nélkül közöljük (az első felében csak az udvariassági formulák vannak):

***

Amennyiben a „harcoló” katonák számát szerették volna megjelentetni, akkor szerencsésebb lett volna a potenciális hadkötelezettek körével számolni, hiszen békétől eltérő helyzetben a hadkötelezettség kihirdetésével a Magyar Honvédség jelenlegi létszámát a bevonultatott 18-40 év közötti magyar állampolgárságú férfiak egészítik ki.

Jelen körülmények között a „végrehajtó” állomány kifejezés a megfelelő, amelybe beletartoznak az altisztek is – vagyis 8845 + 7985 fő. Természetesen, bármilyen békétől eltérő helyzetben az altiszt, tiszt és főtiszt is harcoló katona, ha éppen arra van szükség.

A honvédség civil alkalmazottait hivatalnoknak nevezni több mint tévedés, hiszen a 6670 főből kevesebb mint kettőszáz csupán a kormánytisztviselő (de facto hivatalnok). Akik nélkül egyébként a honvédségnek nem lennének jogszabályai, nem tudnának haditechnikai eszközöket beszerezni és még sorolhatnánk tovább azokat területeket, ahol a kormánytisztviselők semmivel nem pótolható értékeket tesznek hozzá a honvédelemhez.

Ami a civil létszámban szereplő, több mint hat és félezer közalkalmazottat illeti, nagy hiba őket „hivatalnoknak” nevezni! Ők azok, akik a repülőgépeket, harckocsikat szerelik, enni adnak a katonáknak, vagy éppen professzorként tanítják a tisztjelölteket, valamint operálják a megbetegedett, megsérült embereket a Honvédkórházban. Csupán az utóbbi intézményben 2600 közalkalmazott dolgozik, akik fél Budapest és Pest-megye egy részének betegellátását is végzik, nap min nap.

„Szinte minden kiskatonára jut egy főtiszt, egy altiszt és egy hivatalnok”

- írja a cikk szerzője.

Köztudott, hogy a harcban a századot a százados (tiszt) vezeti, és ez szó szerint értendő: a saját fegyverével ő megy az élen és követik a katonái, a szakaszok, amelyek élén a hadnagy harcol (tiszt) és ez is szó szerint értendő.

Olyan megnevezés, hogy „kiskatona” a Magyar Honvédségben nincs! Ezt a fogalmat - nem hivatalosan - a sorozott hadseregben használták; a sorkatonákat illették vele. Tekintettel arra, hogy a Magyar Honvédségben jelenleg nincsenek sorkatonák, honvédjeink ki is kérnék maguknak, hogy „kiskatonának” nevezzék őket. Őket inkább a „nagy” jelző illetné meg, mert ott vannak a világ szinte minden pontján - a missziókban -, ahol puskaporos a levegő, de jelen vannak, ha árad a Duna, vagy ömlik a vörös iszap.

Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Honvédelem Napján a 444.hu-n is inkább a „nagy” jelző illetné meg őket.

Végezetül, a személyi állomány összetételére vonatkozóan kiemeljük, hogy a honvédség létszámát békeidőben is kiegészítik azok az önkéntes tartalékosok, akik jelenleg több mint 5500-an vannak. Ők is katonai esküvel fogadták, hogy készek, képesek szolgálni a Hazájukat, ha szükség van erre – ahogyan azt tavaly ékesen bizonyították (rendfokozattól függetlenül): minden idők legnagyobb dunai áradásakor helytálltak a gátakon mintegy 1400-an.

***

Reméljük, így már minden világos!