A kanyaró elleni védőoltás.

Egy minden korábbinál nagyobb, több mint egymillió gyerekből álló mintán végzett vizsgálat most újabb meggyőző bizonyítékkal állt elő erről. A kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen védelmet nyújtó MMR-oltás bizony nem okoz autizmust, vagy autizmus spektrum zavart. A vakcinák egyes összetevői (thimerosal és higany) sem.  Összesen 1.256.407 gyerek vett részt a kutatásban. 

A gyermekkori védőoltások és az autizmus kialakulása közötti összefüggéséről rengeteg vita folyt és folyik, főleg egy azóta számtalanszor cáfolt és végül visszavont tanulmány hazug állításainak köszönhetően.

A félelem hogy kapcsolat lehet a védőoltások és az autizmus között, az oltásellenes csoportok vesszőparipája. Tanaiknak a hírességek között is vannak követői szép számmal, mint a Playboy-nyusziból tévés műsorvezetővé lett Jenny McCarthy, vagy volt pasija, Jim Carrey, és a leginkább az Aerosmith-klpekből ismert Alicia Silverstone. Szerencsére vannak épeszű, sőt oltáspárti aktivsta celebek is.

Mégis ma az amerikaiaiak 20 százaléka stabilan hiszi, hogy a védőoltás egy kormányzati, gyógyszeripari összeesküvés része, aminek a célja, hogy autistává tegyék gyerekeiket. Az amerikaiak több mint fele pedig nem biztos benne, hogy az oltások nem okoznak-e autizmust. Na és persze vannak a nettó bolondok, mint az ex-palymate, Tony Braxton. Az énekesnő szerint ugyanis neki korábbi abortusza miatt lett autista a gyereke. 

Az aggódó szülők, akik egyébként a világon mindenhol jellemzően jól kereső, tanult és környezettudatos emberek, ha tehetik, nem oltatják be kanyaró ellen a gyerekeiket. Ahol nincsenek kötelező védoltások, ott szinte semmilyen védőoltást sem kapnak a természetességben hívő szülők gyerekei.  Az még nem lenne nagy baj, ha csak néhány, egymástól elszigetelten élő ember hóbortjáról lenne szó, azonban lassan vannak annyian, hogy a tengerentúlon, Észak- és Nyugat-Európában is egyre jelentősebb közegészségügyi problémává válik a védőoltással megelőzhető betegségek egyre sűrűbb, sokszor helyi járványokká dagadó előfordulása. A legfrissebb adatok szerint két évtizede nem volt annyi kanyarós beteg az USA-ban, mint idén. 

Ráadásul egyre többször kerül az autizmus negatív megvilágításba, mintha az autizmusnak köze lenne a Sandy Hook iskolában történt vérfürdőhöz, vagy a múlt heti Santa Barbarai gyilkosságokhoz. Nem, az Asperger szindrómával élők jellemzően nem agresszívek és egyáltalán nem közveszélyes őrültek, akik bármikor ámokfutásba kezdhetnek. Ezek a tragédiák legkevésbé sem azért történtek, mert az elkövetők aspergeresek voltak.

Az anyai nevelés csődje?

A másik máig rendkívül elterjedt, és káros tévhit az, hogy a gyerekükkel ridegen bánó anyák gyermekei lesznek autisták. Igen. Mármint hogy egy alapvetően veleszületett agyi, idegrendszeri eltérést, amely a társas viselkedésben, a kommunikációban, a képzeleti működésben és a rugalmas gondolkodásban okoz zavarokat, azt az anyai szeretet hiánya, a gyeremekágyi depresszió vagy egyszerűen a rossz nevelés okozza. Máig élnek ezek a minden alapot nélkülöző feltételezések, még a gyógypedagógiai főiskolások fejéből sem sikerült kiverni ezt a baromságot. Az összefüggés valójában fordított: az autisztikus tüneteket mutató gyerekek anyukái szenvednek a gyerekkel való szemkontaktus, és a kommunikáció nehézségétől vagy hiányától és attól, hogy amíg nem tudják, miért más a gyerek, sokan úgy gondolják, ők nem elég jó anyák, ők szúrtak el valamit, ezért nem tudják például kezelni az autista gyerekeknél gyakran előforduló alvás- és evészavarokat, irracionális félelmeket, nehezen csillapítható, kívülről egyszerű hisztinek látszó epizódokat.

Ez már csak azért is értelmetlen feltételezés, mert egyre több kutatás támasztja alá, hogy akár már magzatkorban, vagy közvetlenül születés után is megállapíthatóak azok a fizikai eltérések, amelyek az autizmussal élőkre jellemzőek. Ez csak egy újabb adalék ahhoz, hogy miért alaptalan az a feltételezés, hogy a 15 hónapos korban kapott MMR-oltásnak bármi köze lehet ahhoz, hogy vannak gyerekek, akik nem születésüktől fogva mások mint a többiek, hanem egy- és hároméves koruk között hirtelen, pár hét alatt alakulnak ki náluk autisztikus tünetek. Azonban azt továbbra sem tudni, hogy ennek a hirtelen állapotváltozásnak mi az oka.

Az autizmus, vagy autizmus spektrum zavar kialakulása kapcsán találtak már kapcsolatot több tényezővel is, csak a rettegett védőoltással nem.  

A pontos okokat még mindig nem ismerni, bár rengeteg kutatás zajlik. Szinte hetente publikálnak egy-egy újabb tanulmányt, ami egy újabb lehetséges összefüggésre hívja fel a figyelmet. Összeszedtük pár pontban mire gyanakszanak, mivel találtak bizonyítható kapcsolatot eddig. Lássuk.

1. Genetika

Elsősorban az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált lányoknál mutatható ki a genetikai háttérrel való összefüggés.  A kutatók úgy vélik, az autizmus családi halmozódást mutathat, tehát ha a felmenők, vagy testvérek között előfordul autizmus spektrum zavar, vagy akár epilepszia, vagy súlyos szorongásos, depressziós tünetek, akkor a születendő gyerekeknek is nagyobb az esélye az eltérésre, különösen, ha egyéb kockázatok, például a környezeti tényezők is növelik a kockázatot. Az idősebb apák gyermekei és unokái között is nagyobb az autizmus előfordulásának az esélye, mint a fiatalabb férfiak gyermekeinél, unokáinál. 

2. Magzatkorban történik valami

Bizonyos méhen belüli baktériumfertőzés is alapos gyanúba keveredett a kérdés kapcsán, de a Czeizel Endre által olyannyira fontos nyomelemként ajánlott folsav hiánya is feltételezhető szerepet játszhat, sőt, bizonyos enzimek hiánya is felkerült a kiváltó okok listájára. Az is növeli az autizmus kockázatát, ha a testvérek között nagyon kicsi a korkülönbség: az egymást gyorsan követő két terhességből születő fiatalabb testvérek, és az ikerterhességből születő gyerekek között gyakoribb az autizmus spektrum zavar.

3. Születés közben történik valami

Bizonyos hormonból, talán a szeretethormonnak is nevezett oxitocynból nem kap eleget a szülés közben az újszülött? Gyanús.  Beindított szülés útján jött világra a gyerek? Ezzel is lehetséges valamilyen kapcsolat. 

4. Környezeti tényezők.

A környezetszennyezés, bizonyos gyógyszerek szedése a terhesség alatt, és epilepszia tüneteit enyhítő gyógyszer is egyaránt gyanúba keveredtek.  

A meggyanúsított antidepresszánsok szerepét nem sikerült egyértelműen bizonyítani, egyes kutatások szerint szerepet játszhatnak, más kutatások szerint meg nem. Mindkettőre vannak bizonyítékok.

Meghökkentő eredmény, hogy lehetséges olyan összefüggés is, hogy a gyermekkorukban szexuális zaklatást elszenvedő nők gyermekei között gyakoribb az autizmus spektrum zavar, mint a nem bántalmazott nők utódai között. 

Valószínűleg nincsenek többen, csak egyre több gyereket diagnosztizálnak autizmussal, köztük olyanokat is, akiknek a tünetei egészen enyhék. A legfrissebb adatok szerint 68 amerikai gyerekből egynél találnak ilyen típusú eltérést, és a tüneteket eredményesebben kompenzáló lányok között is egyre több esetet diagnosztizálnak az alaposabb vizsgálatoknak köszönhetően. Igaz, a kétéves korukban diagnosztizált amerikai gyerekek harminc százaléka négyéves korára már nem mutat autisztikus tüneteket. Ennek oka lehet a kiemelkedően hatékony korai fejlesztés, de az is lehetséges, hogy egyszerűen a korábban felállított diagnózis volt téves.  

Magyarországon is rengeteg gyereket vizsgálnak a szakemberek. A bölcsődékben, óvodákban dolgozó pedagógusok egyre több  "gyanús" gyereket küldenek el pszichiátriai, neurológiai vizsgálatra. A szakemberek brutálisan túlterheltek, egy enyhébb, határesetnek gondolt esetben a várakozási idő akár 8-10 hónap is lehet, ami a korai fejlesztés megkezdése szempontjából komoly időveszteségnek számít.

A legtöbb gyerek sajnos csak hatéves kora körül kapja meg a diagnózist, amikor a fejlesztés már kevésbé hatékony, mint fiatalabb korban. A minél korábban, akár csecsemőkorban megkezdett célzott fejlesztés az autisztikus tünetek eredményesen enyhíthetőek, ezzel jelentősen megkönnyítve a gyerek és a családja életét.

Korábban az autizmust "szélsőséges férfiagy"-ként jellemezte az egyik alapmű, amelyet (a Boratként ismert brit komikus unokatestvére) Simon Baron Cohen jegyez. Tény, hogy a reáltudományokkal, technológiával, informatikával foglakozók gyermekei között gyakrabban fordul elő ez a zavar (valószínűleg nem is ők az elsők a családban, csak ők az elsők, akiket enyhébb tünetekkel diagnosztizálnak), és a Szílicium-völgyben, ahol sok esetben mindkét szülő geek, szignifikánsan magasabb az autizmus egy enyhébb, értelmi sérüléssel nem járó változatát mutató gyerekek aránya, akik között viszont nagyon sokan kiemelkedő tehetséget mutatnak valamilyen téren.  Azonban  most már egyre valószínűbb, hogy többféle autizmus van, nem csupán az aspergeresek mások, mint a többiek.

Ahogy a spertrumzavar okai is nagyon szerteágazók lehetnek, úgy maga a jelenség is. Sok autizmussal élő vezető tünetete a túlérzékenység, amelyet egyes feltételezések szerint az agy pihenési, kikapcsolási képességének hiánya okozhat. Egy agykutató orvos apa, aki a saját fia autizmusának okait kutatja, azt mondja, hogy az autizmussal élők agya úgy működik, mint bárki másé, aki jetlagtól szenved, vagy csak krónikusan kialvatlan, fáradt és túlingerelt. Mindenki átélte már ezt az állapotot : idegesítő szinte minden inger, a zajok, az erős fények, az érintések. Nincs kedved beszélni senkivel, koncentrálni is piszok nehéz. Az ember csak arra vágyik, hagyja mindenki békén, és ne akarja semmilyen új dologra rávenni. Mi képesek vagyunk egy-egy ilyen nap után kipihenni magunkat, de nekik (a kutató szerint) minden napjuk ilyen.

Talán hamarosan gyógymód is lesz mindnyájuk számára, és a sok kutatás nemcsak az eltérések okainak feltárásában hoz majd látványos eredményeket.

(Akit érdekelnek az autizmussal kapcsolatos kutatások és friss eredmények, kövesse a Fb-on az Autizmusfigyelőt, amelyet egy barátunk, egy autista gyerekekkel foglalkozó szakember hozott létre.)