Az állami titkosszolgálati archívumokhoz való hozzáférésről rendezett szlovén népszavazás érdektelenségbe fulladt és elbukott, mivel a választásra jogosultaknak csak a 11,68 százaléka ment el szavazni – közölte az ország választási bizottsága.

A kérdés: Támogatja-e, hogy hatályba lépjen az archívumok hozzáféréséről szóló törvény, amit a szlovén parlament 2014. január 28-án fogadott el?

A válasz:

• Igen (32,68 százalék)
• Nem (67,32 százalék)

A szlovén törvények szerint ahhoz, hogy egy népszavazás sikeres és eredményes legyen, a voksolók többségének támogatnia kell a javaslatot, és az összes szavazásra jogosult személy egyötödének a kezdeményezésre kell szavaznia.

A népszavazás tétje az volt, hogy a kommunizmus idején összegyűjtött, ún. érzékeny, személyes információkat – például a szexuális vagy vallási hovatartozás – tartalmazó dokumentumok a jövőben mindenkinek hozzáférhetőek lesznek-e. Ha sikeres lett volna a szavazás, a szlovén törvények szerint nem léphetett volna hatályba az említett törvény. A nemrég módosított jogszabályok értelmében viszont ahhoz, hogy sikeresnek tekintsék a népszavazást, az összes szavazásra jogosult ember egyötödének kellett volna szavaznia.

A népszavazást Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte. A balközép kormány viszont azért akarta korlátozni a hozzáférést ezekhez az információkhoz, mert szerintük azok a magánszférát érintik. (MTI)

Magyarországon évek óta újra terítéken van az ügynökmúlt kérdése, de a Fidesznek nem kell népszavazás ahhoz, hogy félresöpörje a kérdést. Simán leszavazza az erre irányuló javaslatokat, és olyan intézményekkel alibizik, amik nem viszik előbbre az ügyet.