A közösségi oldalakat már régen nemcsak eredeti kapcsolattartási, ismerkedési céllal használjuk. A civil kezdeményezéseknek is újra kell gondolniuk a tevékenységüket, mert egészen új szerveződési formáknak adnak teret ezek a tömegek által használt platformok. Néha egészen egyszerű ötletekből lesznek a legjobb dolgok. Például segítség az újrakezdéshez a bántalmazók elől menekülő nők vagy akár férfiak részére.

Ilyen a tavaly ősszel indult Újrakezdés csoport is. Dóra és Eszter eredetileg csak pár bútortól és háztartási eszköztől akart jótékony módon megszabadulni, ekkor vették észre, hogy sok olyan nő van, aki egy bántalmazó kapcsolat után otthagyta mindenét a volt párjánál, és újra szeretné kezdeni az életét. A támogatók és rászorulók közötti tárgycsere ötletéből egy itthon egyedülálló kezdeményezés nőtt ki, amely már több mint 3500 követőt és titkos felületén is egyre több menekülő nőt segít.

A mai napig teljesen laikus kezdeményezés alapítói nem gründoltak egyesületet, nem béreltek irodát, még csak telefonvonalat sem üzemeltetnek.

Ehelyett pár perc alatt létrehoztak egy Facebook-csoportot Újrakezdés néven.

Augusztus végén már jónéhányan voltak, és látszott, hogy az ötlet messze túl fog nyúlni a csereberélésen. Ekkor kerestek meg minket, hogy segítsünk egy kicsit ismertebbé tenni a csoportot, illetve megkérdezték, hogy van-e ötletünk arra, hogyan lehetne krízishelyzetben levő, menekülő nőknek a biztonságát, anonimitását garantálni. Így jött létre a nyílt, mindenki számára látható támogató felület mögött egy titkos közösség, amelyben nemcsak használati tárgyak cseréjéről esett szó, hanem szépen lassan kiderült, a jó szó, egymás segítése, a tapasztalatok megosztása legalább olyan fontos, mint a kézzelfogható dolgok átadása. Az elszigeteltségtől szenvedő emberek, akik addig azt hihették, hogy egyedül vannak a bajaikkal, barátokra találnak, egymást erősítik.

Az Újrakezdés Csoportban a nyilvános felületen is egyre többen vannak, titkos a csoportjuk is növekszik. Az alapítók gondosan őrzik tagjaik anonimitását és biztonságát. A tagok ugyanazzal a problémával, ugyanazokkal az érzésekkel küzdenek, és egymást segítve, egymásba lelket öntve könnyebb mindnyájuknak.

Az alapítók komoly erőket fordítanak arra, hogy szűrjék a bántalmazók vagy egyéb „mérgező” családtagok beszivárgását a csoportba.

Amit egymás között, ott írnak a tagok, azt a saját ismerőseik sem láthatják, azt sem tudni róluk, hogy csatlakoztak a csoporthoz. Senki sem tudja, hogy kik és miről beszélnek egymással, a történeteik titkosak. Az alapítók a csoport adminisztrátorai.

A Csoport egyik tagja, Hajni döntött úgy, hogy megírja azokat a történeteket, amelyeket tud, és amiknek közléséhez az érintettek is hozzájárulnak. A Háttér kiadó gondozásában az idei könyvhéten mutatják be 'Az asszony verve' című könyvet, amely hiánypótló mű, és a maga nemében egyedülálló. A csoport tagjaitól és egyéb forrásokból feltárt történetek példátlan módon belülről mutatják meg a bántalmazó kapcsolatok dinamikáját, és azokat az utakat, amelyek kivezethetik az áldozatokat belőlük. A könyv ezért kiegészítője a témában eddig megjelent szakkönyveknek.

A több mint tucatnyi újrakezdési történet révén mindnyájan szembesülhetünk vele, hogyan kerülnek kilátástalannak tűnő élethelyzetbe az áldozatok, és hogyan lehet, miként sikerülhet kitörniük a börtönné vált kapcsolataikból.

Hajni azt mondja, neki azért lett fontos ez a csoport, mert ott látta először, „hogy nem én vagyok egyedül, hogy sokan vagyunk, hihetetlenül sokan, ugyanazzal a problémával ugyanazokkal az érzésekkel. Hogy nem én vagyok bolond, hanem mindannyiunkkal ugyanazt csinálták. Egy idő után láttam, mi a dinamikája ennek, hogyan működik - és hihetetlenül egyszerűen felismerhető lenne. De senki nem beszél róla nyíltan.”

Hajni rengeteg nővel beszélt könyve készítésekor és azelőtt is. Nem mindenki esete került be a megrázó és szemeket felnyitni próbáló kötetbe. Hogy mit hagyott ki, arról azt meséli: „Volt, aki meggondolta magát, volt, aki elzárkózott teljesen... van, akit megemlítek pár sorban… de több van, amit nem írtam meg. Volt olyan is, amit kegyeletből nem. És olyan is volt, amit képtelen lettem volna leírni. Megviseltek ezek a történetek. Mi, akik benne voltunk, tudjuk miről beszélnünk – akik kívül vannak, nem is értik.”

A könyvében szinte minden bántalmazási forma megjelenik. Közben kibontakozik a megoldás is, a szabadulások történetei és az áldozatok jelene, a menekülés utáni életük.

A szerző abban bízik, hogy „sikerült bemutatni a bántalmazott szemszögéből azt, hogyan lehet ebbe belecsúszni, elveszni, vergődni vagy kilábalni”. És azt is reméli hogy ha olyan olvassa, aki bár nem érti, de meg akarja érteni a jelenséget, az a végére el is jut a megértésig. „Hogy ne legyen többé kérdés, hogy de hát miért marad együtt a bántalmazóval - hogy ne egy egyszerű választ keressen az olvasó, hanem ismerje fel, milyen egy ilyen kapcsolat. Azért, hogy aki elolvassa, annak azután nyilvánvaló értelmetlenségnek tűnjön az áldozathibáztatás. Legalábbis én ezt szerettem volna átadni. Remélem sikerült.”

Ha te is bántalmazó kapcsolatban élsz, az Újrakezdés Csoport vagy a NANE egyesület aktivistái segíthetnek.

Ha te már kitörtél, vagy soha nem is kerültél bele bántalmazó kapcsolat hálójába, segíthetsz, ha megismerteted másokkal is, hogy van kiút és hogy hol lehet megtenni az első lépéseket. Van segítség.