Devizahitelek tömegét kell újraszámolni

Hétfőn a Kúria döntött azokban a devizahiteles elvi kérdésekben, amelyekre az Európai Bíróság határozata előtt még nem tudott választ adni. A hétfői jogegységi határozat szerint a magyarországi devizahitelek többségét valószínűleg újra kell számolni. Ám hogy pontosan kiét és mennyivel azt egyenként kellene vizsgálni. Az a legvalószínűbb, hogy a parlament egy új törvénnyel vág rendet. Várható, hogy a hitelek törlesztőrészleteit utólag alacsonyabb szinten határozzák meg, de hogy ez kinél milyen mértékű lesz, arra a mostani döntésből még nem lehet következtetni.

A Kúria három pontba szedte a jogegységi határozatot, az első az árfolyamkockázattal, a második az egyoldalú szerződésmódosításokkal, a harmadik pedig az árfolyamréssel foglalkozik. A legegyértelműbb az utóbbi, hiszen már a Kásler-ítéletből is látszott, hogy

az árfolyamrés tisztességtelen.

Ez azonban nem egy hatalmas összeg a devizahiteleknél, a hitel 1 százalékát érintheti körülbelül szerződésenként, Kásler Árpád is ennyit kap vissza. Amikor a bankok devizát váltanak, akkor a vételi és az eladási ár közti különbség az árfolyamrés. Volt, hogy a bankok ezt beépítették a devizahitelek törlesztőrészletébe. A Kúria most kimondta, hogy átváltáskor a mindenkori MNB-árfolyamot kell figyelembe venni.

Izgalmasabb kérdés volt, hogy a bankok egyoldalúan módosíthatták-e a szerződéseket, vagyis emelhették-e a törlesztőrészleteket. A Kúria szerint elvben

igen, de csak ha teljesültek bizonyos feltételek.

Ezeket a feltételeket most összeírták, ezek alapján kell vizsgálni az egyes szerződéseket. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő okok listáját a Kúria szerint az egyértelműség, érthetőség, arányosság, átláthatóság, felmondhatóság és szimmetria elveinek megfelelően kell meghatározni.

Wellmann a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője szerint ezeket a szempontokat olyan szigorúan szabja meg a mostani jogegységi határozat, hogy

a legtöbb devizakölcsön-szerződés nem fog megfelelni nekik.

Vagyis itt utólag tömegesen várható beavatkozás az egyes hitelszerződésekbe.

Az árfolyamkockázat önmagában nem problémás

A Kúria szerint ez része lehet a hitelszerződéseknek, csak akkor bajos a hitelt felvevő alappal gondolhatta, hogy a devizaárfolyam nem emelkedik egy bizonyos szint fölé, vagy hogy az árfolyamkockázat viselése nem jelent rá nézve különösebb többletterhet. Hogy a bank megfelelő tájékoztatást adott-e, és egy átlagos képességű fogyasztó érti-e a szerződése erre irányuló rendelkezéseit, azt a bíróságoknak minden ügyben külön kell majd vizsgálniuk.

Éppen e sok bizonytalanság miatt a legvalószínűbb, hogy a parlament egy minden devizahitelre vonatkozó törvénnyel oldja meg a helyzetet. Például előírja, mikor mennyi kamatot emelhetett a bank. Wellmann György azért is méltatta a Kúria hétfői határozatát, mert szerinte az minden jogalkotási akadályt elhárított a helyzet rendezése elől,

a labda tehát a parlamenthez került.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.