Nem új ötlet, hogy nagyhatalmak saját külföldi érdekeltségeik és befektetéseik épségét az ENSZ békefenntartók jelenlétével biztosítják. Az Egyesült Államok is többször nyúlt ehhez a módszerhez az utóbbi időben, most pedig az Afrikában egyre nagyobb befolyásra szert tevő Kína fedezte fel magának a világszervezet biztonsági őreit.
Peking viszonylag titokban egyezett meg a múlt hónapban arról, hogy az ENSZ kéksisakosai fogják biztosítani a dél-szudáni olajtermelő létesítményeken dolgozók biztonságát. Kína rengeteg pénzt ölt az utóbbi években a térségbe, a hírek szerint legalább 40 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek Dél-Szudán legnagyobb olajmezője fölött.
A misszió mindenképp ironikus a maga módján, az ENSZ békefenntartó egységeinek fenntartásához a szükséges pénz 27 százalékát az amerikai adófizetők adják, ők is biztos örülnek, hogy most Kína kolonizáló befektetéseinek a védelmét fizethetik meg.
A múlt hónapban amúgy azután zajlottak tárgyalások az ENSZ békefenntartók szerepvállalásáról, mert az utóbbi hónapokban komoly etnikai konfliktusok és vérengzések történtek a világ legújabb országában. Világos volt, hogy szükség van a nemzetközi békefenntartók szerepének felülvizsgálatára, és új katonák odavezénylésére is. A létszám megnöveléséhez kellett a BT-tagok támogatása is, Kína pedig mindezt nem adta ingyen. A polgári lakosság védelme mellett az olajiparban dolgozók védelmét is kérték.
Az elképzelés, hogy a meglehetősen szörnyű gazdasági helyzetben lévő ország egyetlen olyan iparága kerüljön ENSZ védelem alá, amiben amúgy van bőven annyi pénz, hogy akár piaci áron is rentábilis legyen védelmet vásárolni mellé, nem nyerte el a békefenntartók irányításáért felelős szervezet, a DKPO vezetőinek tetszését sem.
Többek között azzal érveltek, hogy egy ilyen lépés alááshatja az ENSZ semlegességét, ezzel ugyanis nyíltan a dél-szudáni kormány oldalára állnak, ráadásul a Béke-Nobelt is elnyerő békefenntartókat egy kereskedelmi vállalkozássá alakíthatja.
Ugyanakkor Kína maga mellé tudta állítani a többi vezető ország delegáltját is a vitában, azzal az érvvel, hogy az olajipar elleni támadások alapjaiban fenyegetik az egész ország stabilitását. Kiszivárgott hírek szerint a BT kifejezetten pragmatikusan állt a kérdéshez, és belátták az olajmezők és Kína hihetetlenül fontos szerepét a térség jövőjében.
Ennek lett eredménye, hogy május 27-én egy olyan megállapodás született, ami szerint a békefenntartók elsődleges szerepe az lesz, hogy megakadályozzák az erőszakot civilek ellen, ennek keretében különleges figyelmet fognak szentelni az olyan területekre, ahol nagyobb a konfliktusok lehetősége. Ide tartoznak az iskolák, kórházak, egyházi helyek és az olajkitermelő területek.
Amerikai diplomaták azzal védték a megállapodást, hogy a dél-szudáni kormány gyakorlatilag minden bevétele az olajexportból származik, és ezen létesítmények védelme nélkülözhetetlen a számukra.
A dinkák és a nuerek között tavaly decemberben tört ki véres polgárháború. A felkelők akkor is Dél-Szudán olajmezőit támadták, februárra sorra kellett kimenekíteni az ott dolgozókat. (via Foreign Policy)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.