Úgy tűnik, a Fidesz mondhatja meg, kinek mennyi volt és lesz a devizahitele

A Kúria hétfői jogegységi határozatát egy banki szakértő véleménye segítségével magyarázzuk most meg. Az illető évek óta követi a fejleményeket, de a Bankszövetség kora estére várható nyilatkozata előtt nem akarta névvel értékelni a bírósági döntést.

A lényeg, hogy a parlament megteheti, hogy utólag átírja a devizahitelek feltételeit. Úgy tűnik, hogy politikusok írják majd át a polgári szerződéseket utólag. És ennek minden bizonnyal az lesz a vége, hogy a bankok rosszabbul, az adósok pedig jobban járnak majd.

Az árfolyamrést bukták a bankok

A legegyszerűbb ügy az árfolyamrés kérdése: aki beperli a bankot, az jó eséllyel nyerni fog ellene, és ahogy Kásler Árpád visszakaphatta törlesztéseinek egy százalékát, ezt más is visszaszerezheti, akinek az MNB árfolyamánál rosszabb feltételekkel váltotta át a törlesztőrészletét a bankja. (Az árfolyamrés a valuta vételi és eladási ára közötti különbség, vagyis ez csak egészen kis szeletét érinti a törlesztőrészlet egészének.)

Erre is reagál majd valószínűleg a parlament, ezért talán nem érdemes perelnie mindnekinek ezért a pénzért. "Ez közgazdasági nonszensz, azt mondani, hogy itt nem volt banki szolgáltatás" - vélekedett a szakértőnk, aki szerint "ezt a tételt egyszerűen a bankok nyakába varrták". Ugyanakkor az egész történetben nem itt a legnagyobb a tét, csak itt a legvilágosabb a Kúria álláspontja.

Az igazi kérdés az volt, hogy a bankok az árfolyam változásával emelhette-e a törlesztőrészleteket

És erre a Kúria válasza egy igen és egy nem, egyszerre.

Igen, mert az árfolyamkockázat alapvető része volt a devizahiteleknek. Csak annak nem emelhették volna a forint gyengülése miatt a törlesztőrészletét, aki bíróság előtt bizonyítani tudja, hogy őt átvágták, és azt mondták neki, hogy a törlesztőrészlet mértéke nem változhat. Ilyet nagyon nehéz lenne bizonyítani, és nem is túl életszerű, hogy ilyenek megtörténtek.

Viszont a Kúria közvetetten azt is kimondta, hogy a mód, ahogy a bankok jellemzően emelték a kamatokat, nem volt megfelelő. Ugyanis előre szigorúan ki kellett volna kötni, hogy ilyen és ilyen árfolyam, alapkamat, stb. esetén így és így változik majd a törlesztőrészlet. A Kúria ugyanis egy 2012-ben már meghatározott szempontrnedszert kér számon a korábbi devizahiteles szerződéseken, ami ilyen szigorú feltételeket köt ki, és aminek a hitelszerződések túlnyomó többsége nem felel meg.

Innentől kezdve az a helyzet, hogy a parlamentnek figyelembe kell ugyan vennie, hogy az árfolyam változását a bankok ráterhelhetik az ügyfelekre, de hogy pontosan hogyan, azt már a politikusok dönthetik el.

Ebből pedig jó eséllyel az lesz, hogy az adósok kedvezőbb feltételeket kapnak a törvényhozóktól, mint amilyek alapján eddig törlesztettek. Hiszen a politikai érdek kezdettől arról szólt, hogy a hitelesek terheit csökkenteni kell.

Hogy mennyi lesz ebből a bankok vesztesége, és az adósok nyeresége, azt egyáltalán nem lehet most még látni. Mindenesetre a bankok arra számíthatnak, hogy újabb veszteséget kell lenyelniük.

Ez egyrészt jó lehet a devizahitelesknek: kevesebbet kell várhatóan törleszteniük. Gondot okozhat viszont a magyar gazdaságnak, hiszen ha a bankok bajba kerülnek, akkor az eddig is nagyon visszafogott hitelezés tovább gyengülhet, ez pedig gátja a gazdaság növekedésének. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság legutóbbi Magyarországnak szóló ajánlásában a bankok terheinek csökkentésére, és nem emelésére szólított fel.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.