A Nigériában elrabolt kétszáz diáklány és a Boko Haram egy-két hétre a világ érdeklődésének középpontjába került, azonban arról szinte senki sem hallott, hogy Egyiptomban több mint kétszer ennyi kopt lány tűnt el az elmúlt három év során. A családok tehetetlenek, a hatóságok nem feszülnek meg, hogy megtalálják a keresztény lányokat, akiket a nigériai sorstársaikhoz hasonlóan erőszakkal muszlim hitre térítenek és férjhez adnak elrablóikhoz.
A lányrablás ősi szokás, és bár azt hinnénk, már kihalóban van, a világ számos pontján újra megerősödni látszik ez a hagyomány, például Kirgizisztánban is. A koptok, a különálló egyházi hierachiát felépítő egyiptomi keresztény közösség helyzete sosem volt valami fényes, ők azonban igyekeztek békében élni annak ellenére, hogy világ egyik legrégebbi keresztény közössége évszázadok, sőt évezredek óta zaklatások és támadások céltáblája. A koptok az ősi egyiptomiak leszármazottai, nem arabok, és már az ókortól kezdve üldözték őket a vallásuk miatt, sokuk vértanúhalált halt.
Az arab tavasz és Mubarak elnök lemondása és a Muszlim Testvériség megerősödésével együtt nőtt az eltűnt kopt lányok száma: az elmúlt három év során több mint félezer kopt lánynak veszett nyoma Egyiptomban, minden valószínűség szerint feleségnek rabolták el őket muszlim férfiak. Az elhurcolt lányokat az iszlám vallásra való áttérésre kényszerítik, és összeházasítják az elrablóikkal. A nigériai mintára már létrejött egy hashtag, a #BringBackOurCopticGirls, de mivel Egyiptom – hatalmas földgázmezők híján - nem kerül a nemzetközi figyelem fókuszába, ezeknek a lányoknak az eltűnése nem kap akkora figyelmet a világtól.
Nadia Makram 14 éves volt, amikor radikális muszlimok 2011-ben elrabolták egy istentiszteletről. Családja többé nem látta. Bár a család tudja, hogy ki vitte el a kislányt, a rendőrség nem segít nekik, az ügyet lezárták. A 15 éves Amirát Luxorból rabolták el, szintén a templomban látták utoljára. A családja gyanította, hogy ki lehet a tettes, ugyanis a 28 éves Yasser Mahmoud már többször kísérletet tett a lányrablásra. A család a népességnyilvántartó hivataltól tudta meg, hogy a lányuk él, asszony, és immár muzulmán hitű.
Az egyiptomi hatóságok többnyire szemet hunynak az emberrablások felett, és nemigen nyomoznak. Hogy miért, azt a lányrablásokkal foglalkozó 2010-ben alapított szervezet sem tudja. Érdektelenség, kompetenciahiány, alulfinanszírozottság, bármi lehet az oka. Az 550 eltűnt lány közül alig tíz került vissza a családjához, a legtöbb lányt valószínűleg soha többé nem látják viszont a szerettei.
Ismétlődő, azonos mintái vannak a lányrablásoknak. Az emberi jogi ügyvédek és aktivisták és papok meg vannak győződve arról, hogy szervezett hálózat áll az emberrablások mögött. Egyesek szerint egy szalafista iszlám csoport állhat a kopt lányok sorozatos elrablása mögött, és céljuk valószínűleg az egyiptomi kopt keresztény közösség felszámolása. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy szerintük nem minden lány elrablása erőszakkal történik. Szerintük gyakori, hogy modernkori Rómeó és Júlia történetekről is szó lehet az esetek egy részében, és a keresztény lányokat a szerelmük szökteti meg. Azonban hogy ez utóbbi romantikus forgatókönyv tömeges jelenség lenne, a szakértők és aktivisták szerint elég kétséges.
A hónap elején beiktatták Egyiptom új elnökét. Abdel Fattah al-Sisi elsöprő népszerűségnek örvendve nyerte meg a választásokat. Az országban a rosszabbnál is rosszabb az egyiptomi nők helyzete. Az utcai nemi erőszak szinte mindennapos, az egy évvel ezelőtti utcai zavargások után néhány héttel ezelőtt az új elnök, Sisi beiktatásának ünnepén három nőt erőszakoltak meg Kairó főterén. Az egyiptomi nők nyugati segítséggel próbálják megszervezni az érdekeik képviseletét, egyelőre mérsékelt sikerrel, és talán lesz a nemi erőszakot megfékezni tudó törvény.
Vajon Sisi elnöksége véget vet a leányrablásoknak és elhozza a keresztény kisebbség számára a békét és biztonságot? Ki tudja? Annyi bizonyos, hogy az ősi egyiptomiak keresztény vallású leszármazottaiból álló, egyre fogyatkozó kopt közösség egy része szétrajzott a világba. Budapesten is élnek jónéhányan, még templomuk is lett a XVIII. kerületben.
Kép: CBN News
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.