Nem, egyelőre nem arról van szó, hogy a magyar politikusok megelégelték volna az őket gúnyoló photoshopolt alkotásokat. Két floridai és egy kaliforniai képviselő nyújtott be márciusban javaslatot a hirdetésekben szereplő képek manipulálásának tilalmáról a Kongresszusnak. A valóságnak megfelelő hirdetésekről szóló törvényjavaslatot azzal indokolták, hogy a kívánatosként feltüntetett valójában nem létező arcok és testek (a bikinihidak és a sosemvolt combrések) látványa miatt egyre több a táplálkozási és testképhez kapcsolódó zavarral küzdő ember.

A képviselők szerint a médiában látható tökéletesre, a természetestől eltérőre alakított férfi és nőideálok annyira rombolják az egészséges testképet, hogy térhódításuknak gátat kell szabni. A kezdeményezésükhöz csatlakozott több beteg- és szülői szervezet is.

A fiatal lányok valóban különösen érzékenyek a média által közvetített mintákra és ennél fogva sérülékenyek is, állítják. A Microsoft  2013-ban publikált kutatása egyértelmű kapcsolatot mutatott ki a sovány modellek szerepeltetése és az anorexia iránti érdeklődés növekedése között.

Ez a probléma nemcsak hogy egyre súlyosabb egészségügyi problémákhoz és növekvő kiadásokhoz vezet, de egyre fiatalabb korban jelenik meg, és már régóta nemcsak a lányokat és nőket sújtja: egyre több fiatal fiút és férfit is érint.

Évente ezer amerikai nő hal bele az anorexiába, ami a legnagyobb arányban halálhoz vezető pszichiátriai betegség, és minden ötödik főiskolás lány küzd valamilyen étkezési zavarral.

Az erre szakosodott szervezet szerint az amerikai nők öt, a férfiak egy százaléka kezelést igénylő mértékben szenved ilyen problémáktól.

De vajon a kulturális kérdésekbe, mint egy-egy illusztráció elkészítésének a módja, beleszólhat az állam? A végrehajtás is problémás lehet. Habár léteznek kifejezetten a képmanipulálást szűrő programok és applikációk, ezek igen rugalmatlan módszerekkel dolgoznak.

Ha ilyet vetnének be, akkor szinte minden képszerkesztési mozzanatot tiltólistára tennének. Az Izitru például egy ilyen ellenőrző program, de egy képszerkesztőben megnyitott, majd ott változtatás nélkül mentett fájlt elkaszál a manipuláció lehetősége miatt, és a fényeken sem lehet igazítani, vagy a képet átméretezni, mert nem érzékeli a különbséget.

Az amerikai felvetés nem egyedülálló ötlet. 2009-ben francia politikusok javasolták, hogy a retusált képekre kerüljön címke afféle egészségügyi figyelmeztetésként. A javaslatuk az illetékes bizottság előtt elakadt, de ötletüket még abban az évben – a 16 éven aluliak kapcsán - más is felkarolta. A világon először két éve Izraelben fogadták el a törvényt, ami tiltja, hogy a hirdetésekben szereplőket digitális eszközökkel vékonyítsák, illetve az egészséges testtömeg-index (18,5) alatti modellek foglalkoztatását.  Ausztráliában pedig  a napokban került napirendre a kérdés, amikor egy jogásznő, Marilyn Krawitz levélben fordult a kormányhoz, hogy az országban 2010 óta létező önkéntes reklámpiaci szabályozás után az izraelihez hasonló törvény megalkotását kérje a fiatalok védelmében.

És hogy mi a helyzet Magyarországon? A Dove tavalyi felmérése szerint a magyar nők jóval kevésbé elégedettek a külsejükkel, mint a világátlag: a "híresen szép" magyar nőknek csak három százaléka tartja magát vonzónak, és 77 százalékuk elismeri, hogy valamilyen nyomás hatására dolgozik azon, hogy szép legyen (a globális arány 10 illetve 59 százalék). Azonban csak két százalékuk mondja azt, hogy ez a média által közvetített ideálok miatt van így. A magyar nők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy számukra a külsejükkel való foglalkozás belülről fakadó igény. Ehhez képest a klinikai szakpszichológus szerint Magyarországon a 15-29 éves lányok és nők 3-10 százaléka szenved evészavarban, de a lányok 30, a fiúk 16 százalékának vannak kevésbé súlyos, de evészavarral kapcsolatos problémái.