A sertés így is szarban van, most már el is süllyedhetnek benne

Augusztus 1-ig kell megmondani Brüsszelnek, hogyan akarja a magyar kormány elosztani az agrártámogatásokat a következő hét évben. Nagyon sok pénzről, összesen 12,3 milliárd euróról, azaz 3700 milliárd forintról van szó.

Ahhoz képest, hogy már csak két hét van hátra, a mezőgazdaságban érdekeltek csak a sajtóból találgatnak, mit akar a kormány. Az jól látszik, hogy radikális változtatásra készülnek.

Úgy tűnik, hogy a kormány az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóktól megvonná a támogatást. Ez nagyon komoly változásokat hozna az agráriumban. Körülbelül 500 gazdaság működik az országban e méret felett.

Leszámolás az oligarchákkal?

Milliárdos károkat okozna a kormány terve” - ez a cím nem az ellenzéki sajtóban, hanem a hétfői Magyar Nemzet illetve a Hír tévé oldalán jelent meg a témában.

A Magyar Nemzet egész múlt héten az útépítők különadója miatt izgult, most pedig az agrártámogatási rendszer átalakítása miatt kritizálja a kormányt. Úgy tűnik, hogy a jelentős földbirtokokkal rendelkező Simicska Lajos újabb fronton érzi támadva magát, és ezért kész médiaérdekeltségeiben a kormányt támadó cikkeknek is helyt adni.

Az intézkedés valóban érzékenyen érintheti Simicskát is, és további nagybirtokokkal rendelkező befolyásos embereket, például Csányi Sándort vagy éppen Leisztinger Tamást. Ők Ángyán József szerint a legnagyobb kedvezményezettjei voltak eddig az agrártámogatási rendszernek.

Ugyanakkor mezőgazdasági szakértőkkel beszélgetve az derült ki, hogy ha a kormány célja a nagymenők megleckéztetése, akkor túl sok forgács keletkezik a fűrészeléssel. Ugyanis számos állattartásra szakosodott vállalkozás, illetve közösen tulajdonolt birtok is nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha minden támogatástól elesnek.

Mi ez az egész?

Az Európai Unió költségvetésének igen nagy szelete, legalább 40 százaléka agrártámogatásokra megy. Ennek két pillére van: az egyik eddig automatikusan járt minden termelőnek, a másik pedig pályázatokon (vagy egyéb, mérlegelés után meghatározott módon) megítélhető.

A most tervezett változtatás az automatikus támogatásokat érintené, amiket eddig Magyarországon a megművelt birtok mérete alapján osztottak. Az EU idéntől lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy a nagybirtokok esetében az automatikus kifizetéseket csökkentsék: aki évi 150 ezer eurónál több pénzt venne fel, azt legalább 5 százalékos vágás sújtja. Ám lehet ez a vágás akár 100 százalékos is. Vagyis a tagállamokra van bízva, hogy mennyire szorongatják a nagybirtokosokat. Arra is van lehetőség, hogy a gazdaságban kifizetett bérek és járulékok beszámításával csökkentsék az elvonást, de azt is megtehetik, hogy a teljes, 45 millió forint feletti támogatást elvonják.

Az eddig kiszivárgott tervek szerint a magyar kormány éppen ez utóbbira készül. Úgy tűnik, hogy az 1200 hektár felett gazdálkodóktól az összes automatikusan járó támogatást elvennék, a megtakarított összeget pedig a másik, pályázatos pillérbe tennék. És a kormány tervei szerint itt olyan pályázatokat, vagy pályázat nélküli fejlesztési projekteket indítanának, amelyeket csak az 1200 hektár alatti birtokok gazdái vehetnek igénybe. Legalábbis Lázár János erről beszélt, amikor a mezőgazdasági bizottság meghallgatta miniszteri kinevezése előtt.

Az 1200 tavaly óta bűvös szám

A mostani kormány már a tavaly decemberi földtörvénybe beleírta, hogy 1200 hektárnál nagyobb birtok nem lehet egy gazdálkodó kezében. Az más kérdés, hogy a törvény hagyott azért engedményeket:

  • Az állattartók, vetőmagtermelők és a saját tagjaiktól földet bérlő társas vállalkozások felmehetnek 1800 hektárig.
  • Aki a törvény hatályba lépésekor nagyobb birtokon gazdálkodott, azoknak nem kellett szabadulniuk a földjüktől. (Jó nagy mozgás is volt a földbérleti piacon tavaly év végén, sokan meghosszabbították a bérleti szerződéseiket, és ezért nagyot emelkedtek az árak a törvény elfogadása előtt.)

E kiskapuk miatt sokan nagyon igazságtalannak tartanák a teljes támogatás visszavonását. Hiszen:

Állatot nagybirtokon éri meg tartani, mert a takarmányt is meg kell termelni. Egy szakértő becslése szerint a hazai sertésállomány 74, a marhának 82 és a baromfinak 60 százalékát a jellemzően 1200 hektár feletti birtokot művelő társas vállalkozások tenyésztik.

És még itt is alig éri meg, a külföldi dömpingtej, a feldolgozók tartozásai és az alacsony felvásárlási árak miatt nagy gondokkal küzdött az ágazat. Ahogy szakértőnk fogalmazott:

Főleg a sertés van nagy szarban, éppen hogy kezdenének kijönni ebből, az elmúlt 7 évből 5-6 volt itt veszteséges. A tejtermelőknél a 7-ből 4 év volt veszteséges, és idén megint ott a pallos a fejük felett a külföldi dömping újabb beindulása miatt. A támogatások nélkül sokan teljesen tönkremennek majd.

Ez azért lenne különösen nagy baj, mert az állattartók sokkal több embert foglalkoztatnak egységnyi földterületen, mint a növénytermesztők. A MOSZ nevű érdekvédelmi szervezet szerint 40-50 ezer munkahely kerülne veszélybe.

Sokan vállalták, hogy jelentősen drágábban béreljenek földet az új törvény tavaly decemberi életbe lépése előtt. Ők most a támogatások elvesztésével lehetetlen helyzetbe kerülnek. Egyszerűen nem így számoltak, amikor eldöntötték, hogy megéri nekik a felvert bérleti díjak mellett is földeket bérelni. Ezért is érzik sokan igazságtalannak a tervet.

Ráadásul az oligarcháknak nevezett nagybirtokosok sok esetben jelentős méretű állami földeket bérelnek, amelyek olcsóbbak voltak a magánszemélyektől bérelt földeknél, vagyis az ő veszteségeik kisebbek lehetnek, mint azokéi, akik nem tudtak élni az állami bérlet lehetőségével.

A Miniszterelnökség lesz a nagy pénzosztó

Azzal, hogy az EU-támogatások automatikusan kiosztott pillére kisebb lesz, a másik pedig nagyobb, a Lázár János vezette Miniszterelnökség tovább erősödik. A földművelésügyi tárcától ugyanis ide került e pénzek elosztásának feladata az idei kormányalakítással. A pályázati pillér erősödésével a Miniszterelnökség pénzelosztási szerepe megerősödik.