Nem nagyon hallani az EU támogatások körül áprilisban kirobbant válsághelyzet folytatásáról. Pedig ebben az esetben a hír hiánya bizony rossz hírnek számít. Különösen annak fényében, hogy a minap Brüsszel a cseh pénzek elköltési tervét visszadobta és akár egy egész évvel is elodázhatja azok elfogadását. Mi viszont még be sem adhattuk azt, amit a cseheknek elutasítottak. Valami valószínűleg nem stimmel Budapest és Brüsszel között, és mindez akár nagyon fájdalmas is lehet nekünk.

Áprilisban kiderült, hogy Lázár János “egy kicsit” előkészítetlenül ugrott bele az EU-s támogatások jelentős részének lehívását lebonyolítani hivatott állami szervezet átalakításába. Egészen pontosan még a Brüsszel (ők a pénzek gazdái) által előírt technikai megfelelést sem tudta biztosítani, ami nagyon leegyszerűsítve annyit jelent, hogy nem küldték el a megfelelő dokumentációt. Még szó sem volt az új szervezet lényegi kérdéseiről, csak arról, hogy megfelelő módon adtuk-e be az új szervezet leírását. Emiatt Brüsszel megüzente, hogy egyelőre ne kérjünk több pénzt, mert nem küldenek. Rá egy hónapra felröppent a hír, hogy elindultak a pénzek, de aztán kiderült, hogy nem azokról a tételekről van szó.

Azóta viszont semmi. Valószínűleg a magyar állam előfinanszírozza az uniós támogatás imigyen felfüggesztés alatt (bár nem ez a hivatalos kifejezés a helyzetre) lévő összegeit, de semmi nem utal rá, hogy friss pénz jönne Brüsszelből. És ez még nem minden.

Az új uniós költségvetési ciklus 2014-ben, azaz idén indul. Ahhoz, hogy ebből valóban pénzt is lássunk, a megfelelő állami szerveknek elő kell készítenie, majd az Európai Bizottsággal el kell fogadtatnia az új fejlesztési tervet. Ahhoz azonban, hogy ezt a tervet egyáltalán benyújthassuk, meg kell oldani az áprilisban felmerült problémát.

Magyarul az ominózus áprilisi átalakítás egyrészt az idén és jövőre lehívható (még 2013-ban megítélt, azaz az előző EU-s költségvetési ciklushoz tartozó) támogatásokat hátráltatja, másrészt egyre csak tolja el az új ciklus pénzeihez való hozzáférésünk időpontját. Ráadásul a cseh példa azt mutatja, hogy ezek a hónapok még nagyon fájhatnak később.

A csehek nem verték szét az uniós pénzosztó rendszerüket, ezért aztán a 2014-20-as időszakra vonatkozó terveiket is hamarabb bírálták el Brüsszelben, mint a mieinket. Ebben viszont nem volt sok köszönet, mert a Bizottság átdolgozásra és további részletezésre visszadobta az egészet. Az újrakezdődő folyamat prágai vélemények szerint akár egy egész évvel halaszthatja a friss uniós pénzekhez való hozzáférésüket. Ha ne adj Isten nálunk is szükség lenne egy extra körre, akkor jó eséllyel 2015-ben sem kezdhetnénk lehívni az új forrásokat. Mindezt egy olyan helyzetben, amikor a hazai állami beruházások több mint 95 százaléka uniós támogatások segítségével valósul meg, miközben a beruházások jelentik a gazdasági növekedés legfontosabb szűk keresztmetszetét.

A tét tehát nem más, mint a magyar gazdaság 2015-ös, illetve azt követő növekedése. Még nincs katasztrófa, de vészjósló csend már igen.