Ma délben csak azért nem tudtam a szokásos dilemmám - mit egyek? - a szokásos válasszal - hamburger! - feloldani, mert ilyenkor nincs nyitva a környék egyetlen igazán jó hamburgerezője. A hentes is zárva volt, így ma legalapvetőbb táplálékom, emlőstársaim húsa nélkül maradtam.

Ez nem jó. De mi ez az egy nap ahhoz a sorscsapáshoz képest, amit több száz Long Island-i lakosnak kell megélnie mostanában!

Ott garázdálkodik a csillagos kullancs (Lone Star tick, Amblyomma americanum, ami a hátán látható sárga pöttyről kapta a nevét).

Ennek a kullancsnak az a specialitása, hogy sok benne a galaktóz-alfa-1,3-galaktóz, amit az amerikaiak csal alfa galnak becéznek. Ez egy, a természetben igen gyakori cukor, a legtöbb organizmus sejtmembránjában megtalálható.

Az emlősök szervezetében viszont nincs ilyen, ezért immunrendszerük idegen testként azonosítja és immunoglobulin antitesteket termel.

Az immunválasz pedig néha túlzó is lehet. A kis rohadék kullancs például allergiássá teheti az embert a vörös húsra. Csak a New York-i Suffolk megyében, csak egy allergológusnál kétszázan jelentkeztek három év alatt kullancscsípés után kialakult húsalergiával. A délkeleti partvidéken pedig több ezerre tehető az áldozatok száma.

Remény van, de kevés. Úgy tűnik, hogy idővel csökken a csípés után termelt antitestek száma, vagyis idővel újra lehet húsevéssel próbálkozni. De az eddigi megfigyelések alapján ez elég hosszú folyamat. (NBC News, Gothamist, News Mic)