Sokkal nagyobb kárt okoz az Ebola-vírus a nyugat-afrikai országokban, mint azt eddig előzetesen sejteni lehetett. Egyrészt persze ott van maga a fertőzés, aminek eddig már több mint ezer halálos áldozata lett, és nem látszik, hogy sikerülne tényleg megfékezni a terjedését.

A legfrissebb egészségügyi helyzetjelentés a fertőzés sújtotta Sierra Leónéból azt mutatja, hogy a vírus hatása bőven túlmutat a megfertőzötteken, és a fertőzés nagyon komoly károkat okoz az egész egészségügynek. Az ország egészségügyi helyzete a járvány kitörése előtt is katasztrofális volt, az országban volt a hetedik legrosszabb a csecsemőhalandóság aránya a világon. Egy 2012-es jelentés szerint a megszületett gyermekek 18 százaléka nem éli meg az öt éves kort, és huszonötből egy nő hal meg terhességgel összefüggő esetek miatt.

A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) helyi igazgatója, Laura Miller mondta el a Vox-nak, hogy milyen veszélyek fenyegetik az országot az Ebola-járvány terjedése miatt.

• A járvány az egészségügyi dolgozókat is tizedeli 

Miller becslése szerint a vírus eddig Kenema körzet egészségügyi alkalmazottainak tíz százalékát ölhette meg. Ez a körzet az egyik legfertőzöttebb az országban. Van olyan állami kórház, amiben már negyven ápoló és orvos veszítette életét. És vannak, akik ugyan nem fertőződtek meg, de családtagjaik, hozzátartozóik igen. Ők ennek ellenére dolgoznak a mai napig.

Az egészségügyi rendszer összeomlása különösen tragikus Sierra Leónéban, ahol csak 12 éve ért véget a polgárháború, és ahol csak éppen beindult az ország újjáépítése a romokból. Az azóta elvégzett munka vész most éppen oda.

Hogy az Ebola-vírus miért különösen veszélyes az egészségügyi dolgozókra, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

• Kimerülő készletek

És miközben az ország egészségügyi alkalmazottai mindent megtesznek, hogy meggátolják a vírus terjedését, fennáll annak is a veszélye, hogy egyszerűen elfogyjanak a nélkülözhetetlen orvosi felszerelések.

Már most hiány van mindenből, amire igazán szükség lenne: gumikesztyűktől a tesztek elvégzéséhez szükséges reagensekig minden fogyóban van. És mindazon eszközök, amiket ebola megfékezésére vetnek be, most más egészségügyi ellátásokból hiányoznak. Vérhiány is kialakult, egyrészt mert most nem mernek vért kérni senkitől a járvány miatt, a korábban felhalmozott vérkészleteket pedig elhasználták a kezelésekhez.

• Az Ebola-vírus megmérgezi a bizalmat is 

Az egyik legnagyobb kár, amit a vírus okoz, hogy a helyi közösségek minden bizalmukat elveszítik terjedése miatt az egészségügyi rendszerben. Ha sikerül is megfékezni majd a vírust, ezt hosszú évek alatt lehet majd csak helyrehozni. Miller szerint a járvány áldozatainak többsége gyermek és nő lesz, mivel ők azok, akik nem mennek el kórházakba.

Egyfelől érthető félelemből: az ország fertőzöttebb részein a kórházak tényleg veszélyes helynek számítanak most, sokan ott betegedtek meg, és a kórházak dolgozói életüket kockáztatva folyamatosan küzdenek azért, hogy a szükséges kontrollellenőrzéseket megtegyék és el tudják különíteni a betegeket.

Ugyanakkor az emberek között sok tévhit is kering, olyasmik, mint hogy valójában az orvosok oltják be a betegeket ebolával. Egyre növekszik a gyanú a helyi társadalomban mindenféle orvosi lépéssel szemben, az injekciókkal szemben pedig kifejezetten ellenséges lett mindenki.

Mindezeknek pedig eredménye lehet, hogy egyre többen szorulhatnak ki az egészségügyi ellátás hatósugarából.

Gyermekek maradhatnak maláriaoltás nélkül, visszaeshet azoknak a nőknek a száma, akik családtervezés előtt orvoshoz fordultak, és egyáltalán, azoknak a száma, akik orvosi segítséget kérnek, ha bármiféle panaszuk van. Miller szerint az orvoshoz fordulók száma már egy hónap alatt látványosan visszaesett. Ennek a hosszabb távú hatásához képest pedig szinte semmiségnek tűnik az a pusztítás, amit az ebola végez most az országban.