Első hallásra a NASA kisbolygó-visszahozó küldetésének (ARM) koncepciója nagyon jól hangzik.

A 2020-as évek elején az űrügynökség elindítana egy szondát, amely a rajta lévő óriási zsákkal megközelít egy 10 méteres kisbolygót és azt visszahozza Hold körüli pályára. Ezután az Orion űrhajó segítségével asztronauták meglátogatják azt, alaposan elkezdik vizsgálni a kisbolygót és mintákat hoznak vissza belőle a Földre.

A probléma az, hogy a NASA-n kívüli szakértők szerint ennek semmi értelme. Az utóbbi hetekben egyre több kritikus kutató állt a nyilvánosság elé a véleményével.

Július 30-án a NASA kisbolygókkal foglalkozó csoportjának washingtoni megbeszélésén az MIT professzora, Richard Binzel határozottan bírálta a küldetést, továbbá felhívta a figyelmet, hogy az súlyos következményeket okozhat a NASA bolygókutatási részlegében.

Nagyon tetszik az elképzelés, hogy emberek aszteroidákra utazzanak, de ez a befogáskoncepció egy zsákutca. Ez egy egyszeri szenzáció lenne

- foglalta össze véleményét Binzel.

A kisbolygó Hold körüli pályán való meglátogatását a NASA egy emberes Marsra szállás előzményének tartja. Szerintük a küldetés segítené az űrhajósokat megbarátkozni a Földtől távolabbi környezettel, ahol nagyobb a kozmikus sugárzás és demonstrálna egy sor technológiát, amit végül a Marsnál tudnának használni. Ilyen technológia például egy fejlett ionhajtómű alkalmazása a kisbolygót befogó űrszondán.

A szakértők szerint azonban ezek az érvek hamisak. Egy aszteroidának a Föld-Hold rendszerbe szállítása minimális lépés lenne az emberes Marsra szállás irányába. Továbbá tudományos szempontból sem hozna sok újat, hiszen 10 méteres kis objektumok állandóan elhaladnak a Föld és Hold mellett, és már így is több tonnányi meteorit van belőlük a világ múzeumaiban. Ráadásul az üstökösből mintát sikeresen visszajuttató Stardust küldetés és az építés alatt álló, kisbolygó-mintavevő OSIRIS-REx űrszondák az anyagminták iránti tudományos igényt bőven kielégítik.

Egy Hold körüli pályát célzó emberes küldetés és a kisbolygó visszahozásának költsége egyáltalán nem elhanyagolható, több milliárd dollár lenne. A kritikusok szerint az egész úgy hangzik, mintha csak valami izgalmas és fontosnak tűnő munkát akarnának adni az asztronautáknak.

2010-ben Barack Obama amerikai elnök a NASA számára kijelölte a legfontosabb célokat: asztronautákat küldeni egy kisbolygóra, utána pedig a Marsra. Ugyanakkor az eredeti elképzelés egy Föld és Mars közötti kisebb égitest meglátogatása volt, amire azonban nincs elég pénz. Így alakult ki a jelenlegi koncepció.

A NASA költségvetési határain belül ez a legjobb megoldás emberek Föld közeli térbe juttatására. Nincs elegendő pénzük, így egy olyan helyre kell menniük, ahol igazából nincs semmi

- árnyalta némileg a képet Charles Miller, a NexGen Space LLC igazgatója és a NASA korábbi tanácsadója.

A kritikusok abban egyetértenek, hogy a Mars küldetés előkészítéséhez nagy objektumok megközelítését kell gyakorolniuk az űrhajósoknak. Binzel számára ez azt jelenti, hogy nagyobb aszteroidákhoz kell odamenni, nem egy kisebbet a Föld közelébe vontatni.

Abban is egyetértés van, hogy lényeges a jövőben egy kisbolygót célzó utazás, de a létező pályájukon kell megközelíteni őket. Vannak a Föld és Mars között is természetes pályán ilyen égitestek, tehát ha építünk egy űrhajót, ami a Marsra el tud jutni, akkor már rendelkezni fogunk a képességgel, hogy rengeteg aszteroidát is meglátogassunk.

Ugyanakkor a tudományos közösségen belül növekvő támogatása van annak, hogy először a Holdra kell visszatérni. A NASA a Holdra irányuló küldetés terveit felhasználva és kibővítve el tudna juttatni embereket a Marsra, sőt akár a Holdat lehetne köztes pontként is használni az utazáshoz. Egyes vélemények szerint a Holdra szállás a NASA jelenlegi költségvetésén belül megoldható. A jelenleg rendelkezésre álló rakétákat (mint például az Atlas V vagy a Delta 4) felhasználva akár egy évtizeden belül.

Függetlenül attól, hogy melyik út a legjobb a Mars felé, minden NASA-n kívüli szakértő egyetért abban, hogy a jelenlegi terveket egyszerűen ki kell dobni. A kisbolygó visszahozása még az amerikai tudományos akadémia egyik részlege szerint sem volt képes túl nagy érdeklődést kiváltani a tudományos közösségen vagy az amerikai kongresszuson belül.

via Popular Science