Lassan semmi értelme nem lesz Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával összehasonlítani a magyar társadalmi-gazdasági statisztikákat, mert mindegyikből az látszik, hogy Magyarország leszakad ettől az országcsoporttól, holott a kilencvenes években még a legjobban teljesítő állam volt a V4 országai közül.

Most az Eurostat adott ki friss adatokat, és mind azt mutatja, hogy

Magyarországon drámaian terjed a szegénység,

míg Szlovákia, Lengyelország és Csehország csökkenő tendenciát mutat e téren.

Magyarország lassan új országcsoportba kerül, az itthoni adatok sok tekintetben inkább

a román vagy a bolgár statisztikára hasonlítanak.

A Napi.hu elemzése szerint tavaly Magyarországon 100 ezer fővel nőtt azoknak a száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Így már 3,3 millió magyar tartozik e körbe, ez a lakosság 33,5 százalékát jelenti. 2012-ben ez az arány több mint egy százalékkal alacsonyabb volt, 2008-ban pedig csak 28,2 százalékos (ez volt az Eurostat által mért legjobb szám). Azóta nem sikerül megfékezni a folyamatos és egyre gyorsabb elszegényedést.

Ez annak fényében különösen elkeserítő, hogy már tavaly is több szegény élt Magyarországon, mint a Bokros-csomag idején.

Ennél is nagyobb probléma, hogy már

a munka sem véd meg a szegénységtől.

A munkavállalókon belül is nő azoknak az aránya, akik folyamatosan az elszegényedés szélén egyensúlyoznak. A teljes munkaidősök 5,4, a részmunkaidőben dolgozók több mint 16 százaléka tartozik ide.

Ezek a számok elsősorban arról tanúskodnak, hogy

a magyar középosztály épp elszegényedik.

Több korábbi felmérés is kimutatta, hogy egyre több középosztálybeli érzi úgy, hogy veszélyben van az egzisztenciája, és ez ellen nem is igazán tud tenni. Az Eurostat számai igazolják ezt a feltevést, ahogyan az is, hogy idén is tovább nőttek itthon a jövedelmi egyenlőtlenségek.

Az elszegényedés által veszélyeztetettek csoportja mellet a szegénységben élők száma is tovább nőtt. Tavaly már a magyar lakosság 26,8 százaléka tartozott a tartósan depriváltak körébe, ezzel 2,6 millióra nőtt a számuk a 2012-ben mér 2,5 millióról. Az ország földrajzilag is egyre tagoltabb: míg a Dunántúlon 21 százalékra csökkent az anyagilag súlyosan depriváltak aránya, addig Közép-Magyarországon 3 százalékponttal 26,6 százalékra ugrott, az ország keleti felén pedig 31,3 százalékra nőtt.

Az EU 28 tagállamában 2012-ben csak 9,9 százalékos volt a súlyosan depriváltak aránya. Magyarországnál csak Románia és Bulgária helyzete rosszabb, igaz, előbbi kicsit javítani tudott a korábbi számaihoz képest.

Hasonló számokról beszélt a tavasszal kiadott 2013-as ombudsmani jelentés is, abban az szerepelt, hogy Magyarországon már 3 millió szegény él. (via Napi.hu)