Egy friss kutatásban azt vizsgálták, van-e különbség abban, ahogy megmarad számunkra egy szöveg, ha azt Kindle-n vagy pedig könyvformátumban olvastuk. És az derült ki, hogy jelentősen rosszabb eredmény jött ki az e-book-olvasós befogadás után. A kísérletet Európa-szerte több országban végezték párhuzamosan, és a kérdés az volt, hogyan hat a digitalizáció az olvasási élményekre.
A kutatás eredményeit Olaszországban mutatták be. A kísérlet úgy zajlott, hogy 50 olvasónak Elizabeth George egy novelláját adták át elolvasásra. Felük Kindle-n olvashatta el a 28 oldalas történetet, a többiek kötetben. Aztán részletekre menő kérdéseket kaptak, tárgyak, karakterek, jelenetek részleteire kellett visszaemlékezniük.
Előzetesen a kutatók arra számítottak, hogy akad majd különbség az eszköztől függően a történetbe történő belemerülés és az érzelmi reakció mértékében. Ezt egy korábbi kutatás is alátámasztotta már, amikor egy nyugtalanító novellát olvastattak emberekkel könyvben és iPad-en. Akkor is az derült ki, hogy a papíralapú olvasóknál nagyobb mértékű empátiát, belemerülést mértek, és a narratíva is egységesebben állt össze a számukra.
De a mostani tesztben itt nem mutatkozott nagy eltérés. Komoly különbség akkor következett be, amikor az események időbeli elhelyezésére került sor a feladatokban. A Kindle-n olvasók sokkal rosszabbul teljesítettek, amikor az volt a feladat, hogy 14 eseményt rakjanak helyes sorrendbe.
A kutatók magyarázata szerint a Kindle formátuma egyszerűen kevésbé alkalmas, hogy a könyvhöz hasonlóan támogassa a történetek mentális rekonstrukcióját.
Amikor papíron olvasol, ott van az az érzés, ahogy a baloldalon ujjaid alatt nő az elolvasott oldalak száma, és csökken a jobboldalon
- mondta a kutatás vezetője, Anne Mangen.
Tapintható érzéke van a haladásnak. Szemben a Kindle-n olvasással, ahol az olvasás élménye állandó merevséggel jár együtt, ahol nem kapcsolódik érzés a haladáshoz. A kutatók szerint ez befolyásolhatja valahogy az olvasók elméjét.
Tavaly Norvégiában zajlott egy hasonló kutatás, ahol 72 norvég gimnazistának adtak át egy szöveget, volt akinek kinyomtatva, volt akinek PDF-ben, hogy monitoron olvassa. Utána tesztet kellett kitölteniük, és ott is azt tapasztalták, hogy a nyomtatott szövegből dolgozók sokkal jobban megértették a szöveget.
Most egy európai kutatás indult, a digitális olvasás jelenségének megértésére. A kutatások szerint csökkent az az idő, amit hosszú szövegek olvasására szánunk, a digitális technológiák térnyerése miatt pedig az olvasás egyre inkább szaggatott és töredezett lett. Szintén ezen eredmények arra is utalnak, hogy az új technológiák negatívan befolyásolják az olvasás kognitív és érzelmi aspektusait.
Mivel ezen eszközök terjedése nem lesz megállítóható, most az a kérdés, hogyan lehet enyhíteni ezeken a változásokon. Illetve azt is akarják vizsgálni, hogy milyen szövegek befogadását teszi pontosabban nehezebbé, ha e-book-olvasón nyúlunk hozzá.
A mostani kutatás eredményét amúgy nyilvánvalóan torzította, hogy a Kindle-n olvasók többsége korábban még soha nem használta az eszközt, és az ismeretlen felület eleve elterelhette a figyelmüket a történetről.
Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy az e-book-olvasók egyre nagyobb szeletét fogják átvenni a könyvpiacnak, és ennek sok szempontból csak örülni lehet: egyre többekhez juthat el egyre több könyv, olyan forradalom megy éppen végbe a könyvek terén, amilyet nem nagyon látott még ez az iparág. Ez pedig biztos, hogy olyan alaposan fogja felforgatni olvasási szokásainkat, hogy mértékét egyelőre megtippelni sem tudjuk. (via Guardian, a kép innen.)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.