Az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb bankja, a Bank of America megállapodott az amerikai hatóságokkal, hogy 16,65 milliárd dolláros büntetést fizet, hogy lezáruljon az ellene folyó összes vizsgálat.

Ezek a vizsgálatok azt próbálták kideríteni, mekkora szerepe volt a banknak a 2008-as pénzügyi válság kirobbanásában. A Bank of America ellen az volt a legerősebb gyanú, hogy 2008 előtt félrevezette a befektetőit, és rosszul teljesítő jelzáloghiteleket adott el nekik, azokat jó befektetésnek beállítva.

Ennél nagyobb büntetést bank még nem fizetett.

A 16,65 milliárd dollár mai deviza-középárfolyamon számolva 3929,4 milliárd forintnak felel meg,

ez több mint Grúzia teljes 2013-as GDP-je.

Attól persze nem kell félni, hogy a bank ne tudná ezt kifizetni: 2013-ban már 11,4 milliárdos volt a nyeresége, az előző 3 év együttes nyeresége pedig kábé pont annyi, amekkora a büntetés.

Tehát a Bank of America is hibás a válságért, ezért majd fizet egy valag pénzt, aztán rendben is vagyunk. Tiszta sor. De az ügyben van azért jó pár furcsaság, amiket itt meg is próbálok összeszedni.

1. A büntetést nem bíróság rótta ki a Bank of Americára, a cég megállapodást kötött a kormánnyal

Ez azért történt így, mert a bank és az állam is jól járt az ügylettel. A bank számára sokkal rosszabb egy ellene folyó nyomozás, aminek semmit nem tud a kimeneteléről, mint egy ilyen megállapodás. A befektetők is így látják, a Bank of America részvényeinek árfolyama a büntetésről szóló bejelentés után nem gyengült, hanem enyhén erősödni kezdett.

Az állam pedig azért járt jól, mert egy hosszadalmas nyomozás helyett máris villoghat azzal, hogy kiszabta a világ legnagyobb bankbüntetését.

2. Az eddig bankmentőként viselkedő állam már bünteti a bankokat

A Bank of America óriási bírságát több kisebb bírság előzte meg 2012 és 2014 között, és hatalmas büntetést kapott az ország másik két nagybankja, a JP Morgan Chase és a Citigroup is. Tavaly előbbinek 13, utóbbinak 7 milliárd dollárt kellett fizetnie.

Az amerikai kormány ütemérzéke nem is lehetne jobb. Az ország legnagyobb bankjai mostanra szinte teljesen felépültek a válságból, így már tudnak fizetni. Az amerikaiaknak pedig muszáj megmutatni, hogy államuk nem csak menteni tudja a bankokat, de el is számol velük.

Az amerikai kormány a válságban dollár százmilliárdokkal segítette ki a Wall Street bajba került cégeit. Ezzel ugyan megakadályozták, hogy a gazdaság úgy álljon le, ahogyan 1929-ben leállt, a választók többsége azonban úgy érezte, hogy az állam a bankok oldalára állt. Ezek a választók kerülhetnek most közelebb az Obama-adminisztrációhoz.

3. Rekordnak rekord, de azért nem annyira brutális, mint amilyennek látszik

16,65 milliárd dollár rengeteg pénz, és az amerikai kormány igyekszik is hangoztatni, hogy milyen keményen megbüntette a Bank of Amercát, azonban a cég végül valószínűleg ennél kevesebbet fog fizetni.

A büntetésnek két része van:

• egy 9,65 milliárd dolláros bírság
• és egy 7 milliárd dolláros kártérítési kötelezettség.

A kártérítési kötelezettség igazából az adósok megsegítését jelenti, fizetéskönnyítések és jóváírások formájában. A bank azonban a legrosszabbul teljesítő hiteleit már évekkel ezelőtt kiszervezte, adószakértők szerint pedig a büntetésből akár további 1,6 milliárd dollárnyit is megspórolhatnak az adókon.

Ezek alapján a New York Times úgy számol, hogy a tényleges büntetés 12 milliárd dollár körül lehet.

4. A Bank of America nem is olyan nagyon bűnös

Azok az ügyletek, amikért most a Bank of America elleni vizsgálatok folytak, többségükben nem is a Bank of America saját kezdeményezései. Az igazi bűnös a Countrywide Financial és a Merrill Lynch voltak.

Az első az Egyesült Államok legnagyobb jelzáloghitelezője volt, a második pedig egy befektetési bank. Mindkettőt 2008-ban kezdte bekebelezni a Bank of America.

Mindkét esetben túl későn derült ki, hogy gond van a vásárolt cégekkel, a Merrill Lynch-ügylet befejezésére pedig még az állam is kényszerítette a Bank of Americát, mert különben valószínűleg a Merrill Lynch is a Lehmann Brothershöz hasonló következményekkel járó csődöt jelentett volna még 2008-ban.

Ráadásul 2009-re a Merrill lett a szimbóluma mindannak, amit előidézte a válságot, a bank vezetői ugyanis még a csőd szélén is brutális bónuszokat osztogattak egymásnak.

5. Az ember is felelős

A Bank of America tehát nagyon megjárta a 2008-as bevásárlásain. A bank elleni vádak legtöbbje most is olyan dokumentumokon alapul, amik ehhez az emberhez köthetők:

Ő Angelo Mozilo, a Countrywide Financial alapítója és vezérigazgatója. Ez a cég volt az első, amelyik a kétes hiteleket kezdett ész nélkül eladni mindenkinek. Ez rövid távon nagy hasznot hozott, a hosszú távú eredményét meg 2008 óta közelről is láthatjuk.

Mozilo az egyik arc a Time összeállításában, amiben azt a 25 embert szedték össze, akik személyesen is felelősek a gazdasági válságért. Rajta van a listán Stan O’Neil is, a Merrill vezérigazgatója, a Bank of America akkori vezetéséből viszont senki.

Éppen ezért volt furcsa, hogy a Bank of America és a másik két amerikai nagybank ilyen hatalmas büntetést kap, közben azokkal a bankárokkal, akik személyesen is felelősek lehetnek a válságért, senki nem foglalkozik.

De ez valószínűleg változni fog. A New York Times és a Forbes is azt írja, hogy a Los Angeles-i ügyészségnek komoly anyaga van Angelo Mozilo ellen, és ha a bankár megromlott egészsége engedi, talán perbe is fogják majd. Lehetséges, hogy a kormány először a bankoktól akarta behajtani a nagy pénzeket, az úgyis elhúzódó és ellentmondásos személyi pereket pedig csak akkor megindítani, ha a bankok elleni nyomozás során elegendő bizonyítékot találnak egy-egy bankár ellen is.