Miközben csütörtök – pénteken a NATO, szombaton pedig EU országainak vezetői gondolkodnak azon, hogy milyen szankciókkal büntessék Oroszországot az ukrajnai háborója miatt, addig szeptembertől már teljes létszámmal működik az Európai Bizottság Ukrajnát Támogató Csoportja, ami nem korbáccsal, hanem kenyérrel igyekszik befolyásolni az eseményeket. A csoport Ukrajna megerősítésével foglalkozik és egy magyar tisztviselő, Balás Péter vezeti.

Harminc főállású bizottsági tisztviselő és számos külsős megbízott a háború árnyékában azon dolgozik, hogy Ukrajnában normális állam épüljön ki. Nem utasíthatják az ukrán kormányt, de van egy elég erős érvük: Ukrajna komoly anyagi támogatásra szorul Nyugatról, és a csoport jelentései számítanak e támogatások felhasználásának ellenőrzésekor.

Balás Pétert április elején bízták meg a csoport vezetésével, és mostanra töltötte fel teljesen a csapatát. Balásnak bőven voltak ukrajnai tapasztalatai, hiszen a bizottság külkereskedelmi főigazgatóságának helyettes vezetőjeként már évek óta tárgyalt a kijevi kormánnyal a szabadkereskedelmi megállapodásról.

Ez volt az a szerződés, ami kirobbantotta az egész ukrajnai válságot.

Oroszország súlyos szankciókkal zsarolta ki Viktor Janukovics volt ukrán elnöktől, hogy az utolsó percben ne írja alá a megállapodást 2013 végén. Az aláírás lemondása miatt kezdődtek a kijevi kormányellenes tüntetések, ami véres összecsapásokhoz, Janukovics elkergetéséhez, nyugatbarát kormány megalakulásához vezetett, amire válaszul az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet, és kirobbantották a donyecki háborút. A folyamatot végig közelről figyelő Balás szerint

„ami kirobbant, az Moszkva terméke, ez egy elkerülhető konfrontáció volt”.

Balás szerint már évek óta teljesen nyilvánosan ment az egyeztetés Brüsszel és Kijev között a szabadkereskedelmi megállapodásról, amikor Moszkva jelezte, hogy azt akarják, hogy Ukrajna az általuk vezetett vámuniónak legyen inkább a része. Ebből alakul az oroszok terve szerint jövőre az Eurázsiai Unió, amihez Kazahsztán, Fehéroroszország és Örményország már elkötelezte magát. Janukovics először úgy próbált kitáncolni a szerződés elől, hogy azt mondta, az EU-val tárgyaló hivatalnokai átverték őt, és valójában a brüsszeli feltételek rosszabbak mint amiről szó volt korábban. Balás szerint ez színjáték volt, és valójában az orosz nyomás döntött.

Heteken belül aláírhatják

A májusban ukrán elnökké választott Petro Porosenko már a nyáron aláírta az EU-val a szabadkereskedelmi megállapodást, ám ezt továbbra sem ratifikálták még, és az oroszok mindent megtesznek, hogy ezt ne is tegyék meg. Éppen csütörtökön jelentették be, hogy szeptember 15 – 18 között az Európai Parlament és az ukrán parlament egyszerre tervezi a ratifikációt.  Hogy ez sürgős mindkét félnek, azt jól mutatja, hogy a dátum tartásához néhány körülményen nagyvonalúan túl kell képni: például azon, hogy az ukrán parlamentet Porosenko augusztus 26-án feloszlatta, és hogy az EP nem tárgyalta még a 906 oldalas szerződést, hanem vakon bízva a bizottság bölcsességében, részletes vita nélkül lenne kész szavazni róla. Ám van elég jogi kiskapu, hogy mégis át lehessen nyomni Strasbourgban és Kijevben is a szerződést.

Értelmet is kell adni a szerződésnek

Balás támogató csoportjának az a legfontosabb feladata, hogy a társulási szerződésből következő lehetőségek valóban működjenek, vagyis az ukrán törvények illeszkedjenek az európai rendszerhez. Például hiába lehet eladni egy csomó ukrán terméket az EU-ban, arra még szükség van, hogy ezek a termékek az EU-s szabványoknak megfeleljenek.

Balásék persze foglalkoznak mással is, mint hogy segítsenek törvénybe iktatni, hogy milyen festékkel lehet bekenni az ukrán gyárakban készülő gumikacsákat. Az energetikától a közlekedésig egy csomó szakterület reformját igyekeznek terelgetni, összesen kilenc munkacsoportban.

Nem egyszerű a munka. Balás tapasztalati szerint elképesztő mértékben átszőtte a korrupció az ukrán államigazgatást. „A csere lassú és fokozatos, nem is nagyon van kiket behozni a rendszerbe. Legfelső szinten látványos a változás, de közép- és alsóbb szintekre ez kevésbé igaz. Ez pedig azt jelenti, hogy az államigazgatás szereplői erősen függenek egyes oligarcháktól. A szabályok kialakításakor az ő szempontjaik a döntőek. A háború ellenére úgy ahogy, de működik az ukrán államigazgatás, ám szovjet típusú rendszerben. Felülről várják az ukázt, senki se cselekszik, nincs önállóság és sok a packázás.”

Balásék törvényalkotási javaslatainak eddig körülbelül a fele ment át. „Az oligarchák érdekeit képviselő csoportok most is beleszólnak néha abba, hogy mi mehet át, folyamatos a húzd meg – ereszd meg játék az ukránok részéről, vannak még visszahúzó erők az ukrán államigazgatásban.”

Az államigazgatás megtisztításában Balás szerint a fő feladat az engedélyezési rendszerek egyszerűsítése. A túl sok feltétel, a túl sok hatóság ugyanis csak arra jó, hogy minél könnyebb legyen érvényesíteni a nagyurak magánérdekeit.

A Balás vezette támogató csoport az első, amit a bizottság egy nem EU-tag országhoz rendelt. Korábban hasonló csoportok a mentőcsomagokban részesülő tagállamok kaptak, például Görögország és Portugália. A mostani csoportban vannak, akik eddig Görögország szanálásán edződtek.