A XIX. század második felében a kapitalizálódó Magyarországon kőgazdaggá váló zsidóknak egy nagy vágyuk volt: beilleszkedni a magyar elitbe. Nemesi címet szerezni, azt továbbfejleszteni gróffá, báróvá, bármivé, megtanulni vadászni, kastélyt venni vagy építtetni vidéken, meghívni a spanokat, mutatni, hogy ők is urak. Nem volt kivétel a szabály alól a Schossberger-család sem, akiknek Magyarország legszebb neoreneszánsz kastélyát köszönhetjük.

A turai Schossberger-kastély 130 éves története tulajdonképpen maga a magyar történelem: zsidó mágnáscsalád építette, itt nőtt föl egy Nobel-díjas magyar vegyész, volt tulajdonosa, aki munkaszolgálaton halt meg, volt a kastélyban náci frontparancsnokság, szovjet katonai kórház, magyar állami népiskola, állami kézben lévő romhalmaz, forgatott itt a Szomszédok stábja, egy indiai befektető pedig kastélyhotelt akart csinálni az épületből az 1996-os budapesti expóra. Most üres, de látogatható. Kedvelt filmforgatási helyszín, esküvői fotózásokat tartanak itt, sőt még Angelina Jolie is itt csinálta A vér és méz földjén című (az imdb szerint elég rossz) filmjét, meg ez volt az egyik helyszín a Holdhercegnő című magyar-angol-francia kalandfilmben.

A kastély elképesztő kalandjai és egyedülálló szépsége ellenére azonban még mindig nagyon kevesen tudnak a létezéséről, pedig csak 50 kilométerre van a fővárostól. Akinek van pár szabad órája, tényleg nézze meg, mert

ilyet legközelebb csak a Loire-mentén talál.

Így gizdáztak az urak

A Schossbergerek a Felvidékről érkeztek Budapestre, majd gabona-, cukor és dohánykereskedelemből rövid idő alatt annyira meggazdagodtak, hogy a kiegyezés idején már az ország egyik legnagyobb bankárai is ők voltak. Ferenc Józseftől 1863-ban kaptak nemesi címet, és - a kor szokásaival ellentétben - még zsidó vallásukat is megtartották.

A pénzükkel is jól bántak, a korban a legjobb befektetést választották: elkezdtek földeket vásárolni. Elsősorban a mai Pest és Heves megye területén lévő Esterházy-birtokokra utaztak, így került a kezükbe a hatalmas turai Esterházy-föld is, a közepén egy kúriával.

Ez a kúria viszont nem volt elég fényűző az ország egyik leggazdagabb családjának, ezért Schossberger Zsigmond, a családfő elhatározta, hogy építtet oda egy kastélyt.

Pénz nem számított.

Képzeljük el, mit művelne ma Habony Árpád, ha több ezermilliárdos vagyona lenne, és meg is akarná mutatni a gazdagságát. Na, pont ezt csinálták Schossbergerék Turán.

A kastélyban MINDEN van, ami az 1870-es és 80-as években menőnek számított Európában.

• Áram,
• központi fűtés,
• étellift,
• óratorony (!!!),
• tükrös fénycsapdák, amik bevezetik a fényt a kastély belsejébe,
• az épület körül pedig egy több mint 10 hektáros, közművesített park volt, amit Nagy-Magyarország alakúra terveztek. Még a domborzat is az országot mintázta, a Schossbergerek kertjében volt saját kis-Mátra, kis-Tátra, kis-Bakony és fürdőmedence is, a növényeket pedig előfordulási helyük szerint ültették, tehát az alföldi fákat a kis-Alföldre, a tátraiakat meg a kis-Tátrába.

Ybl – Nem Ybl

Mivel minden ennyire fényűző a kastélyban, évtizedekig mindenki elhitte, hogy a tervezője a kor legbefolyásosabb magyar építésze, Ybl Miklós volt. 2006-ban azonban egy magyar művészettörténész megtalálta a Vasárnapi Újság egyik 1885-ös számában ezt:

A cikk szerint a Schossberger-kastély Bukovics Gyula műve. Ő Ybl egyik munkatársa volt, de a főnökénél lényesen kisebb súlyú építész. Azóta megy a vita, ki lehetett az épület tervezője. Ybl mellett szól, hogy a kastély sokban hasonlít az Operaházra, és az épület jelenlegi fenntartói szerint az sem valószínű, hogy az építkezésre rengeteget költő, iszonyatosan gazdag Schossbergerek beérték volna mással, mint az ország első számú építésze.

De Bukovics mellett is sok az érv: a kastély több eleme hasonlít Bukovics Gyula más épületeihez, és Yblt a Schossberger-építkezés éveiben egyébként is lefoglalhatta az Operaház, ami szintén ekkor épült.

A kastély 1883-ra készült el, ettől kezdve az 1890-ben bárói címet vásárló Schossberger-család legtöbb tagja itt töltötte napjait tavasztól őszig. Csak télre mentek vissza Budapestre. Gyerekként ebben a kastélyban játszott Hevesy György is, aki később kémiai Nobel-díjat kapott a hafnium felfedezéséért. Ő is Schossberger Zsigmond egyik unokája volt.

Nem tart örökké

A helyiek visszaemlékezései és a fennmaradt iratok szerint a Schossbergerek visszavonultan éltek a kastélyban, a birtokot is inkább az intézőik vezették, mint ők maguk. Ahogy a Horthy-rendszerben fokozatosan kiszorultak a fővárosi előkelők közül, egyre többet voltak Turán, a harmincas évekre a család nagyobb része véglegesen a kastélyba költözött.

Ekkoriban halt meg Schossberger Zsigmond fia, idősebb Schossberger Viktor, aki apja 1900-as halála óta vezette a birtokot. Az ő gyerekei közül ketten élték meg a második világháborút, ifjabb Viktor munkaszolgálaton halt meg, Klára pedig 1945-ben Angliába menekült, ahol egy bárói címet szerzett iparmágnás családba házasodott. Külföldön halt meg 93 éves korában, nincs nyoma annak, hogy életében megpróbálta volna érvényesíteni öröklési jogát a kastélyon.

Mivel 1944-ben Turánál a magyar-német haderő néhány napra fel tudta tartóztatni a szovjeteket, így megállt a front, a németek főhadiszállást rendeztek be a gazdátlanul maradt kastélyban. Miután viszont a Vörös Hadsereg elsöpörte az ellenállást, a viszonylag jó állapotban maradt épületben katonákat szállásoltak el, majd mikor tovább ment a front Budapest felé, szovjet kórház lett a Schossbergerek nyárilakjából.

De ez sem tartott sokáig, a háború után ezt az épületet is a magyar népi demokrácia legfőbb céljának, a közoktatásnak szentelte az új vezetés: iskola nyílt benne. Nem volt könnyű az átállás, a szovjetek lelakták a kastélyt, a berendezését pedig katonák és helyiek együtt hordták szét. Ezen kívül komoly átépítések is kellettek ahhoz, hogy az arisztokraták szórakoztatására készült épületet sok gyerek befogadására képes iskolává alakítsák. Tanárok, diákok, szülők és beszkártista falujárók együtt dolgoztak a felújításon, és miután a budapesti kormány is magához tért, állami segítség is érkezett.

1973-ig működött iskola a Schossberger-kastélyban. A legtöbb szobából osztályterem lett, a pálmaházhoz vezető szalon tornateremmé, a körülötte lévő helyiségek pedig öltözőkké alakultak. A régi intézői házból óvoda lett, még a kastély díszistállójának sarokköveit is felhasználták az iskola előtti zászlós emelvényhez. A lakószobából kialakított régi fiúöltözőben most Angelina Jolie-ról szóló fotókiállítás van.

'73-ban új épületet kapott az iskola, így a kastélyt kiürítették. A rendszerváltás utáni privatizációig senki nem foglalkozott vele, a mostani romos állapota nagyrészt ennek az idószaknak köszönhető.

Ekkor látogatta meg a kastélyt Alma és Taki bácsi is, a Szomszédok 74. részében. Jól el is küldik az államot a picsába, ahogy kell. Ők, ha pénzük lenne, úgy felvirágoztatnák a helyet, hogy sicc, ráadásul Taki volt Csehszlovákiában, ahol MINDEN kastélyt megnézett, szóval ő tudja, mi a dörgés.

link Forrás

Szomszédok és indiai befektetők

Taki bácsihoz hasonlóan nagy hévvel vette meg a magyar államtól az épületet az az indiai befektető is, aki az 1996-ban Budapestre tervezett világkiállításra szeretett volna luxushotelt csinálni a Schossberger-kastélyból.

Az épület 125 millió forintért kelt el, ami akkoriban nagy összeg volt, tehát ha sok kastélyt el is kótyavetyélt a magyar állam abban az időben, a turaiért egészen szép pénzt kapott. Az új tulajdonos Sura Kft-nek nagyszabású szállodafejlesztési tervei voltak, de azokból nem lett semmi, egyrészt a budapesti világkiállítás elmaradása miatt, másrészt meg azért, mert időközben ők is rájöttek, hogy az ilyen kistelepüléseken nem sok értelme van a kastélyszállodák fejlesztésének. Hiszen legtöbbször épp a kastély az egyetlen látnivaló az egész térségben, nincs semmilyen más turistalátványosság, a turisták meg nem jönnek el csak azért egy 7000 lakosú kisvárosba unatkozni, hogy egy szép kastélyban szállhassanak meg.

Az ezredfordulóhoz közeledve a turai önkormányzat és a műemlékvédelmi hatóság is egyre többször tűzött össze a Sura Kft-vel, az önkormányzat nehezményezte, hogy a cég semmilyen tevékenységet nem végez a településen, a kastélyt pedig gyakorlatilag magára hagyta, a műemlékvédelem meg egyre több felújítást kért volna számon a tulajdonostól. A helyzet különösen súlyossá vált, miután 1994-ben tűz pusztított a kastély tetőterében.

Hosszas viták után az indiai befektető végül kiszállt a kastély üzemeltetéséből, és a Turai Kastély Kft. vette meg a többségi tulajdonrészt. Ők 2005-ben elkezdték a felújítást, rendbe tették a pálmaház tetejét és az óratornyot is. De a legnagyobb kihívás a tetőfelújítás, amire viszont a kft-nek egyedül nincs forrása.

„Ez már több százmilliós beruházás lenne. Nagyon szeretnénk megcsinálni, de nem könnyű egy ilyen hatalmas műemléki felújításra pályázati forrásokat szerezni. A kastély néhány helyisége most nem azért romos, mert a cégünk nem szeretné megcsinálni, vagy sajnálnánk rá a pénzt, hanem mert nehéz forrásokat szerezni. Mi mindent megpróbálunk.”

- mondta Stemler Balázs, a Turai Kastély Kft. marketingért felelős vezetője.

A Logeo Services Limited nevű ciprusi cég tulajdonában lévő Turai Kastély Kft. látogathatóvá is tette az épület nagyobb részét, és rendben tartják a kastélyparkot is. A fő céljuk persze az, hogy a teljes tetőfelújítás után új funkciót találjanak a műemléknek.

„Egyelőre keressük azt a vonzó tematikát, ami még jelentősebb turisztikai célponttá tehetné az épületet. Az biztos, hogy szálloda nem lesz mostanában belőle. Bár a honlapunkon néhány helyen még ez van, de csak azért, mert a fejlesztési célokat is folyamatosan aktualizáljuk. De mi nem szállodában gondolkodunk, az nem is térülne meg a turisztikai szakértők szerint sem.”

A kastély szerencsére így is egyre több turistát vonz, évente nagyjából tízezer látogató érkezik, egy részük időről időre visszatér. Budapestről egészen szép kastélytúra-útvonalat járhat be az, aki frissen felújított, állami gödöllői és hatvani Grassalkovich-kastélyok mellett a kettő között lévő Turára is benéz.

A turai kastélynál is a Vodafone hálózata segített bennünket (x).