A hülye kínaiaknak jobban kéne figyelniük L. Simon Lászlóra, és akkor nem bohóckodnának a megújuló energiákkal

Valami nagyon fontos dologra jött rá a fideszes L. Simon László a megújuló energiaforrások hatékonyságával kapcsolatban. Az alapvetően kulturális kérdésekkel foglalkozó, korábban költőként ismert politikus pénteken osztotta meg a szélesebb nyilvánossággal felfedezéseit a témában. Akkor a paksi bővítésről tartott parlamenti vitanapon a Világgazdaság beszámolója szerint azt mondta, hogy

azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél.

Bár csak korábban mondta volna mindezt, és akkor szeptember elején nem írnak olyan butaságokat például a Nature magazinban, hogy minden országnak Kína példáját kellene követni, ami mint az őrült nyomja a pénzt a megújuló energiákba.

Kínában (ahol valószínűleg még nem találkoztak a L. Simon által emlegetett szélcsendes időszakokkal, illetve ezzel az éjszaka nevű, napfény nélküli periódussal) 2005 például óta megszázszorozódott a legyártott napenergia cellák mennyisége. Az állam több, mint 8 ezer milliárd forintnak megfelelő jüant költ közpénzből alacsony széndioxid kibocsájtású erőművek építésébe, igaz ebben a nukleáris energia is benne van.

Csak szél, víz és napenergiával majdnem annyi energiát termelnek Kínában, mint Németország és Franciaország összes erőműve együttvéve.

Kínában már 2013-ban az összes megtermelt elektromos áram 30 százaléka származott megújuló forrásból, és ez az arány évről-évre gyorsan növekszik. Összehasonlításképpen: Magyarországon ez az arány 2012-ben 7,8 százalék volt, amit 2020-ig szédítő ütemben egészen 11 százalékig tervezünk emelni.

Az, hogy ennyi pénzt fektetnek a megújuló forrásokba azért is jó (mármint a tájékozatlan kínaiak és a Nature korlátolt szerzői szerint), mert ahogy egyre nagyobb mennyiségben gyártják például a napelemeket úgy lesz egyre olcsóbb az előállítás. Ahogyan egyre több pénzt költenek fejlesztésre úgy lesznek egyre hatékonyabbak az egyes darabok.

A Nature azt is megemlíti, hogy a megújuló források használatának a környezetvédelem mellett más haszna is van. Azok az országok, amelyek szél-, nap- és vízenergiából szükségleteik egyre nagyobb részét tudják kielégíteni, egyre kevésbé vannak ráutalva a drága fosszilis tüzelőanyagokra, és kevésbé érintik őket az olaj és gáz termelő országok politikai konfliktusai. Ez Magyarországra vetítve például az jelentené, hogy kevésbé függenénk az orosz gázszállításoktól, ami még akkor is jó lenne, ha mi relatív olcsón és biztosan kapjuk tőlük a gázt hűségünkért cserébe.

Egyébként pont pénteken jelent meg egy másik érdekes cikk a napenergiával kapcsolatban a tudományos kérdésekben szintén gyakran tévúton járó Science magazinban.

Ez arról szól, hogy svájci, koreai és szingapúri tudósok milyen áttöréséket értek el a napelemekkel fejlesztett energia hatékonyabb tárolása terén. Tehát, hogy L. Simon László esténként is minél jobban tudja hasznosítani a napenergiát.

A legígéretesebb módszerrel most a napelemekből származó elektromossággal a vízből vonnak ki hidrogént, és abban tárolják az energiát. Ez minden eddiginél olcsóbb és hatékonyabb megoldásnak ígérkezik, még úgy is, hogy a rendszer egyes alkatrészei most még elég gyorsan elhasználódnak.